Folia archeologica 36.

Fodor István: Honfoglalás kori bordázott nyakú edényeink származásáról

166 FODOR ISTVÁN s felhívták a figyelmet a baskír bőredényekkel

8 való hasonlóságukra is." Kurt Horedt az Al-Dunánál is elterjedt szaltovói típusú, gömbölyű, ún. pithos alakú edények hasonlóságát is számba veszi,

1

0 Bálint Csanád pedig a Dnyepropetrovszk melletti Kancerkán talált — alakjában és méreteiben egyébként eléggé távoli — 7. századi bordázott nyakú edény hasonlóságára mutatott rá.

1

1 Magam nem sokkal Mesterházy Károly dolgozatának megjelenése után a tiszaburai edény kapcsán utaltam néhány, előzményként aligha értékelhető, szarmata kori párhuzamra,

12 majd egy közeljövőben megjelenő előadásomban kétségbe vontam, hogy ez az edényfajta a korezmi eredetű kabarok fazekasterméke lenne.

1

3 E mindössze 12 sírból

1

4 és néhány településről ismert edénytípus eredetének kérdése azért jóval jelentősebb, mint részaránya a 10—11. századi magyarországi kerámiaanyagban, mert az említett etnikai azonosítás miatt az újabb leletek fényében lassanként mindenütt kabar lakosságot sejthetünk Przemysltől Majsig és Malomfalvától Oroszvárig. Ezért talán nem minden haszon nélkül való, ha röviden áttekintjük a nevezett dolgozat megjelenése óta ismertté vált keleti párhuzamokat, még akkor is, ha teljességre törekedni még a szakirodalom vonatkozásában is szinte lehetetlen. A hengeres, bordázott nyakú, gömbtestú edények ismeretesek a legkorábbi szarmata emlékanyagban, így az i. e. 6—4. századi Cseljabinszk környéki kurgánokból,

1

5 az Orenburgtól délre az Ilek folyónál feltárt i. е. A—2. századi sírokból,

1

0 ugyanebből az időből Baskíriából.

1

7 Hasonló, szokatlanul hosszú nyakú edény került elő a Volga alsó szakasza vidékén (Volgográd környékén) az egyik i. e. 3—2. századi berezsnovkai sírból,

1

8 ugyanitt egy középszarmata (i. e. 1—2. század) sírban bordázott nyakú, egyenes aljú kancsót leltek.

1

9 Innen nyugatra, az Oszkol Donyecbe szakadásánál előkerült jaremovkai i. e. 4—3. századi temetőben is leltek bordázott nyakú, egyenes aljú edényt.

2

0 8 Ezeket ld. Rudenko, S. I., Baskiri. Istoriko-etnograficeskie ocerki. (Moskva—

Leningrad 1955) 142.; Sitova, S. N., Utvar' iz kozi u baskír. In: Hozjajstvo i kul'tura baskir v XIX — nacale XX. v. Red. R. G. Ku

Zeev, N. V. Bikbulatov. (Moskva 1979) 153—155. 9 Koperski, A., Parczemki, M., Acta Arch. Hung. 30 (1978) 224—226.; Г/а., Wczesnoáredniowieczny grób wegra-koczownika z Przemysla. AAC 18 (1978) 174—182. 1

0 Horedt, K. i. h. 1

1 Bálint Cs., О datirovke central'no-vostocnoevropejskih drevnostej rannego srednevekov'ja (trudnosti i vozmoznosti). In: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen mit anderen Ethnika im 6—10. Jahrhundert. Red. B. Chropovsky. (Nitra 1984) 21. Vö. Smilenko, А. T., Slov'jani ta ih susidi v stepovomu Podniprov'i (II

—XIII st.). (Kiev 1975) 56. kép 6. 1

2 Fodor I., Cumania 4 (1976) 260, 28. j. 1

3 1984. májusában Mátészalkán elhangzott előadás, amely a Szatmári Múzeum kiadványában lát majd napvilágot. 1

4 Kvassay ]., Keramikbeigaben in den Gräbern des 10. und 11. Jahrhunderts im Karpatenbecken. In: Interaktionen. . . . 175. 1

6 Moikova, M. G., Pogrebenija VI

—IV vv. do n. é. v Celjabinskoj gruppe kurganov. In: Drevnosti Vostocnoj Evropy. (K 70-letiju A. P. Smirnova.) MIA, 169. (Moskva 1969) 143, 1. kép 6. 1

8 Smirnov. К. F., Sarmaty na Ileke. (Moskva 1975) 69, 22. kép 4.; 126, 47. kép 1. 1

7 Sadykova, Ai. H., Sarmatskij kurgannyj mogil'nik u der. Starye Kiiski. Arheologija i etnografija Baskirii, I. (Ufa 1962) ИЗ, XII. t. 9. 1

8 Sinicyn, I. V., Drevnie pamjatniki v nizov'jah Eruslana (po raskopkam 1954—1955 gg.). MIA, 78. (Moskva 1960) 27, 158, 8. kép 2. 1

9 Uo. 38, 13. kép 2. 2

0 Smirnov, К. F. Sarmaty i utverzdenie ih politiceskogo gospodstva v Skifii. (Moskva 1984) 57, 21. kép 6.