Folia archeologica 36.

Fodor István: Honfoglalás kori bordázott nyakú edényeink származásáról

HONFOGLALÁS KORI BORDÁZOTT NYAKÚ EDÉNYEINK 167 A legkorábban a Dél-Urál vidéki szarmatáknál feltűnő edénytípus tehát a népesség előnyomulásával elterjedt a Volga és Don—Donyec vidékén is, láthatóan azonban eléggé ritkán fordul elő, mígnem az időszámításunk kezdetére — a közölt leletek alapján ítélve — tehát teljesen felhagynak készítésével. A hengeres, bordázott nyak majd csak a volgai bolgárok edényein tűnik fel ismét, s érdekes módon csupán a településeken leltek ilyen, de már kivétel nélkül egyenes aljú edényeket. Sűrűn bordázott nyakú füles kancsókat és fazekakat ismerünk a 8—10. vagy a 9—11. századi Kriusi nevű telepről,

2

1 a hasonló korú alekszejevkojein pedig bögrék, fazekak kerültek elő.'

2

2 A 10—12. századi volgai bolgár településeken másutt is felbukkannak a bordázott nyakú edények: Hulason,

23 Kujbisev (az egykori Szpasszk) mellett,

2

4 és másutt,

24

3 s nagyszámban kerültek elő ilyen edények a hatalmas méretű biljárszki ásatásokon,

2

5 melyek közül a mienkhez talán leginkább hasonló típust mutatom itt be

2

6 (1. kép 1.) A nyak bordákkal való díszítése különösen a 12—13. században válik gyakorivá, s a volgai bolgár kerámia monográfusa, T. A. Hlebnyikova véleménye szerint e forma Urál—Káma-vidéki előzményekre vezethető vissza.

2

7 A szóban forgó edénytípus analógiáinak a következő csoportját az ún. kijevi típusú amforák vagy korsók (korcsági) alkotják, amelyeket már Mesterházy Károly is számításba vett. E zömmel 10—12. századi edényekről azonban megjegyezte, hogy ..." semmi közük a magyarországi darabokhoz. . . ", mert ,,.. . eltérő az edények kivitele, alakja és legfőképpen nem találjuk rajtuk a vízszintes bordákkal tagolt nyakat".

2

8 Az utóbbi időben azonban közlésre kerültek ezen edénytípus bordázott nyakú változatai is. Az egyik kijevi 10—11. századi lakóház betöltéséből két füles edény (kancsó) bordázott nyaktöredékét közölte Sz. R. Kilievics,

2

9 ugyancsak enyhén bordázott nyakú is akad a korábban M. K. Karger által közölt kijevi edények között,

3" a nyugat-ukrajnai Glezne falu határában pedig olyan kis méretű, kétfülű, bordázott nyakú edényt leltek szórványként, amely a 2

1 Smirnov, A. P., Volzskie bolgary. In: Ocerki istorii SSSR, III—IX vv. (Moskva 1958) 692.; Tuhtina, N. V., Raskopki 1957 goda bliz sela Kriuái Ul'janovskoj oblasti. MIA, 80. (Moskva 1960) 147, 2. kép 1—5. 2

2 Hlebnikova, T. A., Alekscevskoe gorodisce. Arheologija i etnografija Tatarii, I. (Kazan' 1971) 165, III. t. 2

3 Kahovskij, V. F., Smirnov

, A. P., Hulas. In: Gorodisce I lulas i pamjatniki srednevekov'ja Cuvasskogo Povolz'ja. (Ceboksary 1972) 46, 21. kép. 2

4 Kazakov, E. P., V Staro-Kujbysevskoe seliäce. In: Arheologiceskie pamjatniki Niznego Prikam'ja. Red. E. P. Kazakov, A. H. Halikov

, T. A. Hlebnikova. (Kazan' 1984) 56, 2. kép 13. 24

a Hlebnikova, T. A., Keramika pamjatnikov Volzskoj Bolgarii. (K voprosu ob étnokul'turnomsostave naselenija.) (Moskva 1984) 137, 58. kép.; 138, 59. kép.; 177, 93. kép.; 179,95. kép 2

5 Grigor'eva, G. V., Terehina, L. S., Terebina, N. A., Halikov, A. H., Goncarnaja keremika Biljarskogo gorodisca (po materialam raskopok 1967—1972 gg.). In: Issledovanija Velikogo Goroda. Red. V. V. Sedov. (Moskva 1976) 191, 90. kép 28.; 199, 92. kcp 1,3.; 207, 95. kép 2,3. 2

0 Uo. 190, 90. kép 28. 2

7 Hlebnikova, T. A., i. m. 148, 216; Starostin, P. N., Raboty na Troicko-Urajskom Igorodièce v 1973 g. In: Drevnosti Volgo-Kam'ja. (Kazan' 1977) 40—41, 7. kép.; Smirnov, A. P. Volzskaja Bolgarija. In: Arheologija SSSR. Stepi Evrazii v epohu srednevekov'ja. Red. S. A. Pletneva. (Moskva 1981) 212, 256, 80. kép 3. 2

8 Mesterházy K., i. m. 109—110. 2

9 Kilievií, S. R., Detinec Kieva IX-pervoj poloviny XIII vekov. (Kiev 1982) 80, 50. kép. 3

0 Karger, M. К., Drevnij Kiev, I. (Moskva—Leningrad 1958) LXXVI. t.