Folia archeologica 35.

Korek József: Késő császárkori kút Kisvarsányról

KÉSŐ CSÁSZÁRKORI KÚT I-VISVARSÁNYRÓL 55 4. ábra — Abb. 4. Kisvarsány Ж'Ж, A késő császárkori kút nem magánosan álló objektum volt a területen. Az I. felület С jelzésű, szabálytalan alakú 2 m mélységet meghaladó gödör töltelékföldében néhány finom kidolgozású, a korsók anyagával megegyező edénytöredéken kívül juh- és marhacsontok, ill. durva anyagú töredékek is voltak (4. ábra 5; ltsz.: 64. 14. 2.). A II. felület В jelzésű helyén kerek alakú gödröt ástunk ki. A gödör közepén, álló helyzetben, korongolt, szürke színű edény feküdt letört füllel, hiányos aljjal. Az edényen kívül néhány apró töredék volt még a gödörben (4. ábra 1, 2; ltsz.: 64. 7. 3., 64.7.1.). А II. felület N objektumát, egy szabálytalan formájú gödröt, anyaga és peremképzése alapján biztosan a késő császárkorba sorolhatunk. Néhány cserépen kívül feltűnő sok juh- és kecskecsontot találtunk benne (4. ábra 4; ltsz.: 64. 7. 2.). E néhány, a kúttal egyidőben biztosan álló objektum azt mutatja, hogy e terület szálláshelye volt а IV. század végén, V. század legelején egy olyan közösségnek, amelynek fő foglalkozása az állattartás (főképpen szarvasmarha és juh) volt. A terület adottságai arra voltak alkalmasak akkor is, ma is. A kisvarsányi településrendszert vagy szórt jellegű településnek, ill. ideiglenes nyári szállásnak lehet tartani, de ezt a feltárások alapján eldönteni nem lehet. Egy biztos: kút kellett bármilyen településnek, és feltétlenül szükséges volt, hogy iható vízhez juthasson az ott élő ember és állat.