Folia archeologica 35.

Korek József: Késő császárkori kút Kisvarsányról

54 KOREK JÓZSEF 3. ábra — Abb. 3. Kisvarsány A kúttal kapcsolatban két kérdésre kell választ adnunk. Miért olyan mély, mikor ma csak magas vízállás esetén önti el a területet a víz ? Az ok világos, mert a Tisza szabályozása előtt a sok mederben folyó Tisza vízállása a mainál 2—2,5 mrel alacsonyabb volt, s így közel öt méterre kellett leásni, hogy vizet kapjanak. A másik kérdés az, hogyan került 330 cm mélyen a másik két edény a kútba? A szürke, füles bögre meghatározása könnyebb, mert formája és technikája alapján a IV. század végére, az V. század elejére datálhatjuk.

6 A durva kivitelű tál a leggyakoribb edénytípus a IV. század végi, V. század eleji temetőkben és telepeken (Csongrád-Kenderföldek, Iza, Nezvisko, Tirgsor, stb.).

7 Az edények a kút alsó részének betöltésekor kerültek oda, de nem mint bedobott példányok; ennek ellentmond szinte ép állapotuk. Temetésre utaló jelenséget nem észleltünk, és így inkább munkahipotézisként vetjük fel az edények áldozati jellegét. Jóllehet a csontkorcsolya jelenléte az utólagos betöltődés mellett is szólhat. s Élesebb hasélű bögrét közöl Szeged-Mórahalomról: Párduc% Ai., i. m. 2. ábra 21. 7 Uo. XVI. t. 16—18.; Kotigorsko, V. G., Itogi izucenija mogil'nika Iza v Zakarpat'e. SA 1980: 1. 234., 7. ábra 18.; Smirnova, G. /., Poselenie u s. Nezvisko v pervye veka novoj ery. In: Drevnosti epohi slozenija vostocnogo slavjanstva. MIA 116. (Moskva 1964) 203., 5. ábra 5.; Diaconu, Gh.

y Tirgsor. Necropola din secolele III

—IV e.n. — Tîrgçor. Ein Gräberfeld aus dem 3. u. 4. Jh. u. Z. Bibl. de arh. 8. (Bucuresti 1965) CLIII. t. 1—8.