Folia archeologica 35.
Kemenczei Tibor: Szkita kori tőrök a Magyar Nemzeti Múzeum Őskori Gyűjteményben
szkíta KORI TOROK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ŐSKORI GYŰJTEMÉNYÉBEN 1983-ban a Nemzeti Múzeum Őskori Gyűjteménye vásárlás útján újabb szkíta kori, Veszprém határában előkerült tőrrel gyarapodott. Ennek közreadása lehetőséget ad arra, hogy a többi magyarországi szkíta tör, akinakész eredetének, korának kérdéseivel is foglalkozunk. A mai Magyarország területéről származó első szkíta kori akinakészeket a múlt század végén, e század elején közölték. 13 A két világháború között újabb darabokat tettek közzé, 46 majd több példány az 1950—1960-as években vált ismertté. 7~ 8 A Nemzeti Múzeum a következő, magyarországi lelőhelyű akinakészeket őrzi Borsod megye (1. ábra 5), Egreskáta—Nagykáta (1. ábra 4), Gyöngyös (l.ábra 6), Nógrád megye (1. ábra 3), Piliny (1. ábra 2), Szirmabesenyő (2. ábra 1), Timár (1. ábra 1 ), Veszprém (2. ábra2). Az egri és nyíregyházi múzeumokban a következő lelőhelyű darabok találhatók: Tarnabod-Báb dűlő (3. ábra 5), Tarnabod-belterület (3. ábra 6), Tarpa (3. ábra 4), Tiszabercel (3. ábra3), Tiszadob (3. ábra 2). Az alföldi szkíta kori fegyverzet jellegzetes emlékei a következő tőrök is,, de ezek azonban nem az akinakész formakörbe tartoznak: Penc (3. ábra 1), Szentes-Vekerzug (2. ábra 3), Tiszavasvári (2. ábra 4). A markolattüskés egyélű harci késeknek- nincsenek keleti eredetű formai elemei. Az akinakészek közül a szív alakú markolatvédős, keresztpálcás markolatvégződésű tőrök (Piliny, Timár) legtöbb párhuzamát az erdős-sztyeppe és a sztyeppe vidékéről ismerjük. 10-1 5 Olténiában a ferigilei temető 41. sírjában volt ilyen fegyver, 1" s ilyen a nevezetes vettersfeldi leletben (Witaszkowo) lévő kard. 17 Koruk az i. e. 7. század második fele — 6. század vége. 12-2 0 A szirmabesenyői és tiszaberceli tőrök jellegzetessége az, hogy a markolatvédőjük alul kettős körív alakú, felül kissé domború, illetve vízszintes vonalú. Ilyen akinakészek az erdős sztyeppéról, Erdélyből és a Dél-Kárpátok—Duna közötti régióból előkerült szkíta kori emlékanyagban is megtalálhatók. 21-2 3Koruk az i. e. 7. század második fele — 6. század. 24-2 3 A maroskeresztesi darab közöttük a legidősebb, amelyet olyan zabla kíséretében találtak, mint amilyen a fügödi prészkíta depotleletben is előfordul. 28-2 7 A Dnyeper vidéki erdős-sztyeppe vidékéről származnak azok a tőrök, amelyek markolatvédője alul félkörív alakú. 2 8 Ilyen az árdánházai darab. 2 9 A Veszprém határában talált madárfejmotívumokkal díszített akinakész közeli párhuzamai a Dnyeper és a Prut medencéjéből ismertek. 30-3 1 Ezek az i. e. 5. század emlékei. Hasonló négyszögletes markolatzáródással, markolatvédővel készített tőrök a Kaukázus vidékén, a sztyeppei és erdős-sztyeppei övezetben egyaránt előkerültek. Használatuk kora az i. e. 6. század végétől az i. e. 4. századig
