Folia archeologica 35.

Vörös István: Az Istállóskői barlang aurignaci barlangi medve vadásztelep zsákmányállatai

AZ I S T A L L О S К С) I BARLANG AURIGNACI BARLANGI MEDVE VADÁSZTELEP ZSÁKMÁNYÁLLATAI A ságvári gravetti rénszarvas vadásztábor faunájával megkezdett magyarországi felső pleisztocén nagyemlős faunakutatás újabb vizsgálati anyaga az Istállóskői barlang aurignaci vadászainak zsákmányállat maradványai. Az Istállóskői barlangban 1912 és 1951 között összesen 13 alkalommal végeztek ásatásokat,

1 melyek során 31 861 db állatcsont került elő. Az Istállóskői barlang emlős és madár leletanyagának zoológiai, faunisztikai és környezetrekonstrukciós szempontok szerinti vizsgálatát és értékelését legutóbb Jánossy D. végezte el.

1

1 Az Istállóskői barlang rétegenként különválasztott összesített

1

4 emlős faunajegyzékét az 1. táblázat tartalmazza. Az Istállóskői barlang rétegeinek csontmaradvány együttesei összetettek, természetes és antropogén akkumuláció eredményei: 1. réteg, „Alsó kultúrréteg" maradványegyüttese összetett, természetes barlangi medvés és antropogén zsákmányállatok maradványai alkotják. II. réteg, „alsó mikrofaunás réteg" maradványegyüttese természetes, fajösszetételében a ragadozó madaraktól függően általában a pusztai (nyíltszíni — „steppei") fajok dominálnak.

1

7 III. réteg, „Felső kultúrréteg" maradványegyüttese összetett: a macro csontmaradványok antropogén tűzhelykörüli étkezési és depot maradvány; a természetes microfauna maradványok ragadozó madarakról származnak. IV. réteg maradványegyüttese szintén összetett, természetes mikro- és antropogén macro csontmaradványok előfordulása hasonló a III. réteghez. V. réteg maradványegyüttese kizárólag antropogén, zsákmányállatok csontmaradványai képezik. VI. réteg maradványegyüttese dominánsan természetes, ragadozó madaraktól származó „mikrofauna" és néhány antropogén zsákmányállat maradványa. Az Istállóskői barlangból ismert 40 emlősfajból 21 faj tekinthető vadászok által elejtett zsákmányállatnak. A zsákmányállatok listájából törölni kell a mammutot és a saiga antilopot.

1" A vadászzsákmány állatok között abszolút dominanciával előforduló barlangi medve maradványai az összes kultúrzoológiai anyag 88 %-át adja — 8543 db; a többi kísérő zsákmányállat maradványai az összes kultúrzoológiai anyagnak csak a 12 %-át adja — 1157 db. Ha a 21 fajtól különválasztjuk a ritkaságnak számító (10 db alatti maradvánnyal előforduló) 6 faj 21 db csontmaradványát (Sus 1, Bos 1, Felis 3, Meies 4, Álces 6, U. arctos 6), akkor marad 15 faj 9679 db csontmaradvánnyal (2. táblázat). A 6 legfontosabb nagy és középméretű növényevő csontmaradványainak szintenkénti változását a 2. Táblázat alapján a 2. ábra mutatja be. Érdekes, hogy a Rangifer előretörését a III. és a IV. rétegekben a Rupicapra fokozatos csökkenése kíséri. A ragadozók