Folia archeologica 35.

Fodor István: Emberalakos gótikus bronz gyertyatartó Jászágóról

170 FODOR ISTVÁN sapka pedig a bohócok, muzsikusok,

2" főúri és udvari mulattatók jellegzetes fejfedője. Az oldalt bevágott szárú hegyes orrú cipő is fellelhető a kor számos ábrázolásán,

2

7 esetünkben talán különösen figyelemre méltó, hogy ilyen cipőt láthatunk egy 1380 körül öntött nürnbergi díszkút-szobor lábán is.

2

8 Hasonló cipőt leltek Buda egyik középkori kútjának betöltésében, igaz, orra kevésbé hegyes formájú.

2

9 A szóban forgó gyertyatartók Magyarországra és Szerbiába kerülésének idejét a magyar külkereskedelmi kapcsolatok történetének tanulságai alighanem szűkebb határok közé szorítják. A középkori Magyarország iparcikkekből (főleg textíliából) jelentős behozatalra szorult, amiért elsősorban nyersanyaggal, s a XV. század közepétől egyre növekvő mértékben élő állattal fizetett. Nyersanyagkivitelünkben a főszerep a Felső-Magyarországon bányászott rézércnek jutott, amely félkész áruként, nyers vagy fekete réz formájában került kivitelre.

3

0 A magyarországi réz jelentős mennyiségű ezüstöt tartalmazott. Velence a pénzveréshez szükséges ezüst jelentős részét éppen a magyar rézből nyerte. Ide főként Bécsen keresztül került a magyar nyersanyag. A helyzet azonban lényegesen megváltozott Zsigmond uralkodása alatt, aki ellenséges viszonyba került a városállammal. A magyar rézkivitel ekkortól főként a fejlett bronzműves kézműiparral rendelkező közép- és délnémet területekre irányult, amelyeknek legfontosabb központja Nürnberg volt.

3

1 E kereskedelem főként Morva- és Csehországon (az 1420-as években megélénkülő huszita háborúkig), valamint Lengyelországon keresztül bonyolódott le. Hazánk a német és flandriai fémipari központok legfontosabb rézexportőre lett.

3

2 Különösen nagy fontosságú (s talán elsőrangú) e kereskedelemben Nürnberg szerepe, amelynek nem csupán kereskedői kapnak városainkban privilégiumokat, hanem egyes polgárai különösen fontos szerepet játszanak az egész magyar gazdasági élet szervezetében. Közülük kiemelkedik Nürnbergi Márk, Zsigmond egyik legfontosabb gazdasági tanácsadója és gazdaságirányítója.

3

3 Nyilvánvaló, hogy belső ellenfeleivel szemben Zsigmond jórészt a délnémet városok gazdag kereskedőpolgárságára támaszkodott, s az ő segítségüket vette igénybe az ország gazdasági életének átszervezéséhez is. 2

6 A Figdor-gyűjtemény egyik XV. századi égetett plakettjén a furulyával, dobbal felszerelt -zenész szamárfüles „bolondsapkát" hord, s hasonló szamárfüles csuklya látható egy dán muzsikus 1503-as ábrázolásán: Domokos P. P., Fil. Közi. 4(1958) 34., 18. kép.; Broby-Jobansen, R., i. m. 184.; Hasonló sapkát láthatunk továbbá a Bajor Nemzeti Múzeum egyik XV. század végi, ugyancsak bohócot ábrázoló vízköpő szobrocskáján: Bayerisches Nationalmuseum, Bildführer 1. Bronzeplastik. (München 1974) 18., 7. kép. 2

7 Vö. Weiss

, H., Kostümkunde. Handbuch der Geschichte der Tracht und des Geräthes vom 14. Jahrhundert bis auf die Gegenwart. Lief. 1. (Stuttgart 1866) 231., Abb. 105, a.; HefnerAlteneck

i, H., Trachten, Kunstwerke und Gerätschaften vom frühen Mittelalter bis Ende des achtzehnten Jahrhunderts. IV.

2 (Frankfurt a. M. 1883) Taf. 233, 234, 236, 243, 283, 285.; Worringer

, W., Die alte deutsche Buchillustration. (München

—Leipzig 1912) 43., Abb. 14. 2

8 Deutsche Kunst und Kultur im Germanischen Nationalmuseum. (Nürnberg 1952) 51. 2

9 Irásné Me/is K., Arch.Ért. 100(1973) 97., 10. kép 2. 3

0 Paulinyi О., i. m. 407.; Fiigedi E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorból. (Budapest 1981) 376. 3

1 Paitlinyi O., i. m. 414. 3

2 Ua., Sz 106(1972) 587—588.; Stommer, W., i. m. 647—648. 3

3 Málynsz E., TSz 3(1960) 172—173.; Ua., Zsigmond király uralma Magyarországon. {Budapest 1984) 163—164.; Paulinyi O., Sz 106(1972) 597.