Folia archeologica 35.
Kubinyi András: Isten bárányát ábrázoló törvénybeidéző pecsét (billog)
ISTEN BÁRÁNYÁT ÁBRÁZOLÓ PECSÉT 151 5. libra III. András gyűrűspecséte Abb. 5. Abdruck des Siegelringes von Andreas III. lapja Krisztust, a hátlapja a császárt ábrázolja. 5 1 Ez annál is érdekesebb, hiszen III. Béla — Alexios néven — mint ismeretes egy ideig trónörökösi minőségben Bizáncban élt. 5 2 Viszont az is tény, hogy a bizánci egyház az Isten báránya ábrázolást (különösen kereszteken) a 691—92-ben tartott ún. Trullanumban (a bizánci császári palota Trullos-termében ülésezett a zsinat) eltiltotta az Isten báránya ábrázolásokat. (A pápa különben nem fogadta el a zsinat határozatait.) 5 3 Az Agnus dei azonban az egyik legelterjedtebb Krisztus-szimbólum. Igen gyakran, mint az Adalbert-pecséten is, a crux invictát, a keresztet tartja győzelmi jelvényként. Számos esetben Maiestas domini értelmű a kompozíciója. 5 4 Szinte önként adódik a feltevés, hogy a Krisztus ábrázolást a császári bullákon Bizáncban megismert III. Béla trónralépte után hasonlóképp Krisztus-szimbólumot helyezett el pecsétjén, mégpedig a szakadár bizánciaktól magát elhatárolandó egy olyant, amelyet ott tiltottak. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy ez a feltevés nagyon 5 1 Schramm, P. E., Kaiser, Könige ... II. 45—49.; Haussig, H. W., Kulturgeschichte von Byzanz. (Stuttgart 1959) 241. 5- Vö. Krisió Gy.—Makk F., i. m. passim. — A cseh ún. Szt. Vencel-pecsétet, noha az is idézőpecsét volt, nem számíthatjuk ide, hiszen felirata szerint Szt. Vencelé volt. jakubovich E., i. m. 72—73. 5: 1 Sauer, J., Symbolik des Kirchengebäudes und seiner Ausstattung in der Auffassung des Mittelalters. (Freiburg i. B. 1902) 228., 1. j.; Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. III. (Stuttgart 1954) 724.; Lexikon des Mittelalters. I. (München—Zürich 1980) 215.; A Trullanumra 1.; Ostroeprsky, G., Geschichte des byzantinischen Staates. (München 1940) 90.; L. még: Bogyay T., Regnum 1940—41. 102 103. • 5 4 Mindmáig a legjobb összefoglaló Bogyaynak az előző j.-ben i. m., különösen 100 102.; L. még: Webli T., Ars Hungarica 8(1980) 11 12.; Vö. még a különböző kézikönyveket, pl. Lexikon der christlichen Ikonographie. III. (Rom— Freiburg, i. В. 1971) 7—14. stb.
