Folia archeologica 34.
Éva B. Bónis: A zombai császárkori bronzlelet
122 В. BÓNIS ÉVA 5. Lemezkancsó bronzból (11. ábra). Ltsz: 2.1935.3. Az ún. „Blechkanne" fejlődéssorának 0 0 legkésőbbi formáját ismerhetjük meg. A szögletes vállú lemezkancsó Pannoniában a 3. sz. közepén volt használatban, 0 1 " M feltételezhető, hogy ez a forma még a 4. században is fennmaradt.' 1 4 6. Meredek falú bronztál (12. ábra 1 ; 13. ábra 1 ). Ltsz: 2.1935.6. Ez a táltípus a 2—3. században volt használatos, 65-6 7 de megtaláljuk még a 4. században is. 0 87 1 7. Bronz lemeztányér (14. ábra 1 ; 16. ábra 1). Ltsz: 2.1935.10. Több helyen javították. 8. Bro/i^ lemeztányér ( 14. ábra 2; 15. ábra 1; 16. ábra 2). Ltsz: 2.1935.9. A tányér peremét és fenekét is foldozták. 9. Bronz lemeztányér ( 14. ábra 3; 15. ábra 2 3; 16. ábra 3). Ltsz: 2.1935.8. A tányéron több rétegben vannak foldozások. A zombai tányérokhoz teljesen hasonló lemeztányérral volt a szalacskai (Nagyberki) II. számú 259/260-ban földberejtett kincslelet betakarva. 7 4 A zombai tányérok és a lemezkancsó az utolsó tulajdonosok által végzett szakszerűtlen javítások nyomait viseli. 76-7 7 Ez a 3. illetve 4. századi edényekre jellemző. 7 8 10. Bronzedény levágott alsó része ( 14. ábra 4; 16. ábra 4). Ltsz: 2.1935.7. 11. Kúp alakú bronzlemez (16. ábra 5; 17. ábra 1). Ltsz.: 2.1935.11. A perem széléhez valaha további lemez lehetett illesztve. 12. Bronz balsamarium (10. ábra 1; 17. ábra 2). Ltsz: 2.1935.12. A rendszerint fürdőgarnitúrához tartozó balsamariumok 79-8 0 használata leginkább a 3. századra jellemző, de ismerünk szép példányt 4. sz. eleji sirból is. 8 2 Összefoglalás A zombai bronz lelet előkerülési körülményiről sajnos nagvon keveset tudunk. A szakirodalomban kocsileletként említik. 8 3 Az 1935-ben bekerült tárgyak egy része valóban származhatna sírból. 84-8 7 Később a zombai tárgyak elrejtett leletként kapnak értelmezést. 88-8 9 Elrejtésük idejét Radnóti a 260 körüli időre teszi és a tárgyakat egy szentélyhez tartozó felszerelésnek gondolja. A szarkofág kora (3. sz. első fele), amelyben a névadó váli veder volt, s a fent bemutatott zombai bronzedények ezt a korhatározást lehetővé teszik. Ez a korszak a rajnai limes elleni nagy alemann támadás ideje, Pannoniában ekkor a 258/260-as évekből való számos elrejtett éremlelet svéb és szarmata betörésekre utal. 9 0 A bronzedények is megfelelnek a Germániában ekkor elrejtett edények típusainak. 9 1 Éppen Tolna megyében Döbröközön került elő egy elrejtett bronzedény lelet, 9 2 amelyben a zombaival teljesen azonos merítőkanál és agyonfoldozott lapos tányérok voltak. A germániai párhuzamok egyértelműen azt sugallják, hogy a fenti bronzedénvek 260 körül kerültek elrejtésre. Nem ismert azonban, hogv az ilyen agyonfoldozott edényeket Pannoniában meddig használták tovább. A zombai bronzedények között több olyan edénytípus szerepel, amelyeket még a 4. században is használhattak (3—6 számok). Számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy ezek a többszörösen javított példányok talán egy későbbi történelmi megrázkódtatás folyamán kerültek elrejtésre. Ébből a szempontból figyelemre méltó a Zomba közelében levő Szent-Gál pusztáról való éremlelet. 94-9 5 Az érmek verésének felső határa 313-ban állapítható meg. 9 6 Ebben az időszakban érmek és edények elrejtésére vagy a szarmatákkal 311 és 314 óta megújult harcok, 9 7 vagy a Licinius és Constantinus közötti dél-pannóniai döntő küzdelem szolgáltathattak okot. 9 8
