Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 235 Merse helyén, 16 9 Balatonszentgyörgyön, 17 0 Győrött, 17 1 faház gerendáinak marad­ványai kerültek elő Hatvanban. 17 2 Nyársapáton döngölt agyagra fektetett köveken voltak az egyik ház talpgerendái. 17 3 A már tárgyalt pincék közül fából készült fala volt a 25. sz. sarvalyinak, 17 4 a csepelyinek, 17 5 és a muhinak. 17 6 Muhin egy részlet­rajz szerint valamilyen egymásbacsapolt gerendákból álló építmény részletére is rátaláltak. 17 7 Az alföldi későközépkori házakkal már Szabó Kálmán és Papp László is foglalkozott, de amint Méri István is megjegyezte, a falak szerkezetéről csak nagyon szűkszavúan szólva, többnyire csak feltevéseket közölve. Igaz ugyan, hogy 40—50 cm vastag, agyagos földből készült falakról írnak, de nekik is föl­tűnt, hogy az ilyen vastag fal omladéka nem lehet csupán egy ásónyomnyi. Noha Papp László azt írja a baracsi házakról, hogy azok alap nélküli sárfalakból álltak, valószínűbb, hogy amit ők falnak mértek, az valójában az alapozás volt. Érdekes, hogy a szokásos gerenda-, ill. cölöperősítésről nem tesznek említést, pedig ezek a feltételezéseik szerinti tapasztott nád- és vesszőfalak elengedhetetlen tartozékai. Méri István írja az alföldi népi építkezésről, hogy ahol a fal alapját nem valamilyen sövényfonás képezi (Móricon ilyenre biztos adatot nem talált), ott sárgombócokat raktak egymásra, s a kész falat kívül-belül agyaggal tapasztották be. A falakban talált erősítő cölöpök között — feltételezése szerint — kellett, hogy legyen vala­milyen átkötés a fal kidőlése ellen. 17 8 Mindkét említett típusról jónéhány híradás érkezett a különféle ásatási be­számolókban, melyek közül azonban, különösen a rövidebbek fogalmazásából nem mindig derül ki, hogy az adott esetben pl. a „paticsfal" megjelölés melyik változatot takarja. Méri István is említi a baracsi VI—VII. számú házak kamrái­nak falát, melyben 3 réteget figyeltek meg: ő ezeket a mórici házakhoz tartja hasonlónak (az ásató viszont ezt betapasztott nád-, vagy sövényfal nyomának tartja). 17 9 Mezőkovácsházán mindkét ház fala cölöpszerkezetű, fonott, tapasztatott volt. 18 0 Nyársapáton sövényfonással 4, terméskőalapozással 5 ház készült, (ezek­nek nem tudunk a felmenő részéről), vertfalú pedig 7 volt. (Méri I. erről nem írt, a zsaluba döngölt falat nevezik így). Biztosan sárgombócból rakták az 5. sz. házat. 18 1 Előkerült még: Lászlófalván egy „döngölt agyagalapozású", egy „cölöp­szerkezetű" és egy „agyagfalú", 18 2 Bátmonostor-Pusztafalun vertfalúak részle­tei, 18 3 Nagymágocs-Temetőtáblán „sövényfalú ház", 18, 1 Budapest III. kerületben lß 9 Papp L., RF I, 17(1964) 78. 17 9 Müller R., VMMK 11(1972) 197. 17 1 Ротка P., RF I, 30(1977) 46. 17 2 Galván K., RF I, 10(1957) 89. 17 3 bólint A., MFMÉ 1960—62. 106. 17 1 Parádi N„ Arch. Ért. 106(1979) 60. 17 5 Kovalovs^ki ]., VMMK 8(1969) 244. 17 6 Éri 1.—Bálint A., i. m. VI—Vll.t. 17 7 Uo. 18., 10. ábra. 17 8 Méri I., Arch. Ért. 81(1954) 144. 17 9 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 147. 18 0 Bálint A., Dolg. 15(1939) 149—150. 18 1 Ua., MFMÉ 1960—62. 106. 18 2 Pálóczj Horváth A., i. m. 284—285.; Ua., RF I, 32(1979) 122. 18 3 Bic Zó P., RF I, 31(1978) 93. 18 4 Hegedűs K„ RF I, 25(1972) 96.

Next

/
Thumbnails
Contents