Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

236 MiciiNAi ATTILA „vályogfalas",

18

5 a diósgyőri vár területén egy „cölöpökkel erősített paticsház",

186 Egerváron egy vertfalú,

18

7 Csepelyen döngölt alapozású, ágasokkal erősített vesszőfonatos falúak,

18

8 Mosonmagyaróváron egy cölöp-, illetve egy sövényszerkezetű építmény,

18

9 a középkori Doboka helyén 100-nál több XIV—XVI. sz.-i vesszőfonatos paticsház törmeléke,

19

0 Sárospatak-Várkertben „paticsház",

191 Dunaföldváron „paticsház",

19

2 Győrött „cölöplyukas, talpgerendás és sövényfalas ház",

19

3 Visegrádon egy XIV. sz.-i „agyagfalú" ház,

19

4 Muhin patics- és cölöpszerkezetes fal részlete,

19

5 Szekszárd-Palánkon sövényfalú épületek,

19

6" Orgondaszentmiklóson egy oszlopokból álló 10x4 m-es, nyitottnak rekonstruált és egy oszlopokkal erősített „vályog jellegű" falú ház.

19

6 A házak fedéséről az ásatási jelentések alig szolgálnak adatokkal, a tető szerkezetére csak a tartó cölöpök nyomának meglétéből, illetve hiányából következtethetünk (szelemenes-, vagy koszorúfás megoldás). Méri István Móricon nádfedésre gondol a pernyében talált nádlenyomatok alapján.

19

7" A kőházak többsége síkfödémmel lehetett fedve, ablakaikról biztos adatot csak az előkerülő faragott kőkeretek szolgáltatnak. A bejáratokról már volt szó. A házaknak általában tapasztott földpadlója volt, a mellékhelyiségeket gyakran a tapasztás hiánya különbözteti meg a lakószobáktól.

19

7 Van néhány kivétel is: Keszthelyen egy földbemélyített ház alján vastag gerendanyomok, rajtuk vízszintes deszkafedés volt.

198 Baracson az egyik ház padlója „meszes homokból és mészből kevert betonszerű anyagból állott."

19

9 Szó volt már a különféle tűzhelyek házon belüli elhelyezkedéséről. A leggyakoribb fűtő-, főző alkalmatosság a kemence, többféle változatát ismerjük, fejlődését az Árpád-kori kő-, agyag-, vagy földkemencéktől a művészi színvonalú mázas, csempés kályhákig végigkísérhetjük. Alapjuk általában négyszög alakú.

200 Az egyszerűbb későközépkori kemencék agyagból tapasztottak (Baracson, Nyársapáton voltak ilyenek), ill. kőből építettek. Érdekes, hogy Sarvalyon a 16 ház közül 14-ben ilyenek voltak (kettő közülük kőből építve), valamennyinek agyagba rakott kőből állt az alapja, sütőfelülete pedig cserépdarabok felhasználásával tapasztott.

20

1 Gyakoribb — legalábbis az Alföldön a korongolt bögre-, hagyma- vagy tál alakú kemenceszemek felhasználásával készített kemence. Ilye18

5 Nagy Г., RF I, 18(1965) 59—60. 18

6 Komáromi]., RF I, 15(1962) 95. 18

7 Vándor L., RF I, 31(1978) 106. 18

8 Kovalovszki /., VMMK 8(1969) 243., 246. 18

9 Tonika P., RF I, 31(1978) 112—113. 191

1 Papp L., RF I, 16(1963) 73. 19

1 Gömöri ]., RF I, 22(1969) 88. 19

2 M. Ko

Zák É., RF I, 28(1975) 93—94. 19

3 Tomka P., RF I, 30(1977) 46. 19

4 Gróh D.—Héjj M., RF I, 31(1978) 122.; Héjj M., RF I, 32(1979) 141. 19

5 Éri I.—Bálint A., i. m. 14., 6. ábra, ill. 10., 10. ábra. 19

6» Gaál A., RF I, 32(1979) 135—136. 19

6 Selmeczi T., i. m. 49. i97a Méri Arc

h, Ért. 81(1954) 145. 19

7 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 140—143. 19

8 Müller R., VMMK 11(1972) 200. 19

9 Papp L„ Népr. Ért. 23(1931) 139. =

0» Méri I., Arch. Ért. 81(1954) 145. 20

1 Parádi N., Arch. Ért. 106(1979) 61—66.