Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

234 MICHNAI ATTILA Az építőanyag, illetve az építési mód tekintetében mutatkozó területi jellegzetességekkel legutóbb Holl Imre foglalkozott a sarvalyi boronaházakkal kapcsolatban, megállapítva, hogy „ezekben az időkben az ország nagy részében még a faépítészet az általános" — kivéve az ország középső részét, ahol főként sövényfonatos vagy sárfalas házak épültek.

15

1 A kő felhasználásáról azt írja, hogy annak ellenére, hogy a közelben bőven állt rendelkezésre, a kőfalú pincéktől eltekintve Sarvalyon alárendelt szerepet játszott. Megállapítja, hogy a környékbeli falvakban csupán a templom, s legfeljebb még egy urasági kúria épült kőből. Többnyire ez a helyzet az ország más részein is: Csepelyen szabálytalan mészkődarabokból álló, átlag 60 cm vastag falú volt az urasági ház,

15

2 az alsóőrsi kőház kisnemesé, esetleg egy gazdagabb jobbágyé, vagy egy uradalmi tiszttartóé lehetett.

15

3 Baracson a templom mellett két kőházat is találtak,

15

4 Ecséren is két kőház került elő a templomnál, az egyik első helyiségének fala belül vakolt, a másik vakolatlan, sárba rakott kövekből volt.

15

5 A másik kőház pincéjében az ásató paticsot talált, aminek alapján azt feltételezi, hogy bizonyos részei gerendavázasok lehettek.

1

5® A pásztói ház is a templom mellett volt.

15

7 Kőépületre, illetve részleteire bukkantak még: Sáskán,

15

8 Miskolcon,

15

9 Muhin,

16

0 Győrött,

16

1 Nyársapáton 5 háznak terméskő alapja volt.

16

2 Visegrádon az Alsóvárban agyagba rakott kőfalú házat tártak fel.

16

3 Kevés adatunk van későközépkori téglaépületekről. Etén a döngölt alapú ház téglafalának csak helyenként maradtak meg részletei.

16

4 Dunaföldváron egy paticsház sarkai téglából készültek.

16

5 Muhin előkerült egy közelebbről meg nem határozható rendeltetésű (talán kemence?) építmény, amely a közölt rajz szerint kő és tégla vegyes felhasználásával készült.

16

6 Győrött egy kő-, illetve téglaépület került elő.

16

6" Faépületek nyomai a már említett sarvalyi ásatáson kívül másutt is előbukkantak, s valóban megállapítható, hogy az Alföldön a ritka kivételeket nem tekintve ilyenek alig állhattak a későközépkorban. Sarvalyon a boronafalak egysoros bazaltkőalapozását találták meg.

16

7 „Gerendával erősített falú" (patics?) házról értesülünk Miskolcról.

16

8 Talpas házak nyomaira bukkantak: az elpusztult 15

1 Holl I., Arch. Ért. 106(1979) 33. 15

2 Kovalovszki]., VMMK 8(1969) 240. 15

3 Entz G., i. m. 130. 15

4 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 139. 15

5 Czeglédy I.—Koppány T., i. m. 54. 15

6 Tóth S., RF I, 19(1966) 64. 1

5' Valter I., i. h. 15

8 Müller R., RF I, 27(1974) 102. 15

9 Komáromi J., RF I, 10(1957) 90. 16

0 Erii.—bólint A., i. m. 14., 6. ábra., 18., 10. ábra. Patics és kő: 23., 15. ábra., X.t.l—2. 16

1 Tomka P., RF I, 32(1979) 46. 16

2 Bálint A., MFMÉ 1960—62. 106. 16

3 Héjj M., RF I, 17(1964) 87. 16

4 Csalogovits ]., Népr. Ért. 29(1937) 326. 16

5 M. Kozák É., RF I, 28(1975) 93—94. 16

6 Éri 1.—Bálint A., i. m. 22., 12. ábra. 16f

a Tomka P., RF I, 32(1979) 45. 16

7 Holl I., Arch. Ért. 106(1979) 33. lß

8 Komáromi J., RF I, 10(1957) 90.