Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 233 lehetett (a 26. házat kivéve; itt az udvarról nyílik a pince). Fejlettebb alakzatot mutat a 10. és a 17. ház, ezeknél a füstös konyha szerepét a 3. helyiség vette át, az első pedig füsttelen szoba lett. E két épületnél jelenik meg az ,,L"-alakú elrendezés, a pincékhez derékszögben további épületrész csatlakozik.

13

5 Pincés (kisnemesi) kőházról tudunk Alsóőrsön is: az egész épület alá volt pincézve,

1

3" az ecséri kétrészes ház egyik helyisége alatt 2 m mély pince volt.

13

7 Papp László Baracson két pincés házat talált,

13

8 és a pásztói kőház szobája alatt is (boltozott) pince van.

13

9 A háztól külön épített pincére az egész országból van adat, de a Dunántúlon talán ritkább volt ez a változat. Sarvalyon csak két ilyen volt (az itteni pincék többsége egyébként habarcsba-, ritkábban agyagba rakott kőfallal, teljesen, vagy részben a földbe süllyesztve épült. Egy részüknek a fala a felszín fölé emelkedett. Valamennyinek széles bejárata volt. Kivétel az 5. pince: ennek faszerkezetű volt a fala.

1'

1" A sarvalyiakhoz hasonló pincét (1,4 m mélyet) találtak Csúton is.

14

1 Csepelyen egy különálló pincére bukkantak, mely boronafalú volt, szelemenes fedéssel.

14

2 Budapesten az egykori Nyék falu helyén feltártak egy agyagba vágott, 5,6 m mély pincét, lejárata fedett földlépcső lehetett, korát a XIII. sz. végére, a XIV. sz. elejére teszik.

14

3 Kecskemét környékén Szabó Kálmán talált „a háztól kisebb-nagyobb távolságra, 50—100 cm-ig a földbe mélyített, pincének, veremnek, vagy kamrának használt helyiséget".

14

4 Parádi Nándor vette észre, hogy a Muhiról publikált egyik objektum pince volt (falai függőleges, sűrűn egymás mellé levert cölöpökből állnak). A helyiség alján a közölt fotókon kivehető párhuzamos csíkok szerintünk a padló faburkolatának nyomai.

14

5 Érdekes, hogy nem került elő pince sem Túrkevén, sem pedig Nyársapáton. Úgy látszik, hogy sokhelyütt megelégedtek a különféle, egyszerű kivitelű vermekkel, amelyek bizonyos esetekben azonos feladatot láttak el a pincékkel (termény-, élelem-, stb. tárolás). Vermeket találtak Túrkeve-Móricon, az egyik ecséri kőház 2. helyiségében,

14

8 Mezőkovácsházán az I. sz. ház kamrájában egy négyszögleteset,

14

7 Pásztón a kőház kamrájában 3 méhkas alakút.

14

8 Az Árpád-kortól az XV. sz. végéig lakott Csele falu ásatásán kettőt,

14

9 Visegrádon az Alsóvárban pedig 7-et. Ez utóbbiak „részben fabélésű gabonavermek" voltak.

15

0 13

5 Uo. 37—41. 13

6 Ent

z G„ i. h. 13

7 Tóth S., RF I, 19(1966) 64. 13

8 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 139. 13

9 Valter /., i. h. 14

0 Parádi N., Arch. Ért. 106(1979) 52. 14

1 Uo. 60. 14

2 Kovalovszkt ]., VMM К 8(1969) 244. 14

3 Altman J„ BpR 23(1973) 219. 14

4 Szabó K., i. m. 86. 14

5 Éri I.—Bálint A., Muhi elpsztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai). RF II, 6. (Budapest 1959) VI—VII.t. Erre egyébként kitűnő párhuzam a már említett csepelyi pince: a helyiség É-i felében a padlót fával borították, a D-i részén 1- 5 cm vastag sárréteg volt. A szerző szerint a faburkolat az ott tárolt terményt óvhatta a nedvességtői: Kovalovszki ]., VMMK 8(1969) 244. 14

6 Czeglédy I.—Koppány T., i. m. 55. 14

7 Bálint A., Dolg. 15(1939) 149. 14

8 Valter /., i. h. 14

9 Fehér G„ Arch. Ért. 82(1955) 223. 16

0 Héjj M., RF I, 15(1962) 79.