Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

232 MICHNAI ATTILA györgyön („többosztatú"),

11

9 Mezőkovácsházán,

12

0 Dörgicsén egy (,,L"-alakú, 8 helyiséges),

12

1 Sümeg-Sarvalyon valamennyi 3—4—5 helyiséges volt, és a szerző szerint valószínű, hogy az egyetlen, látszólag kétrészes ház 9 m-es helyisége is tagolt volt egykor.

12

2 Az épületek szélessége átlag 4—6 m (a csepelyi udvarház 8 m), hosszúságuk igen változó: Kecskemét környékén 9—15 m,

12

3 Móricon 17—21 m,

12

4 a csepelyi kőház 23 m,

12

5 a sarvalyiak 17—34—36 méteresek.

126 Az egyik baracsi ház is 32 m hosszú volt.

12

7 Á házak bejárata(i) ritkán figyelhető meg pontosan, meghatározásuknál gyakran csak néprajzi párhuzamok segíthetnek. Sarvalyon szerencsésebb a helyzet, néhány esetben biztos megfigyelésre is alkalom adódott: Holl I. szerint a legtöbb helyiség külön, az udvarról nyílt.

12

8 Ugyanott a 10. ház 2. helyisége pitvar volt: a szoba és a konyha tűzhelyeinek füstje ezen keresztül jutott a szabadba, ezek nem az udvarra nyíltak.

12

9 Különbejáratú volt még az ecséri,

130 egymásbanyíló a pásztói ház valamennyi helyisége.

13

1 Szabó Kálmán, ha mást nem talál, a kemencék elhelyezkedéséből következtet a bejárat helyére, általában a D-DK-i irányt jelölve meg.

13

2 Papp László ugyan valamennyi helyiség bejáratát megjelöli közleményében, ezt azonban, tekintve a körülményeket, aligha tarthatjuk hitelesnek. A XV—XVI. sz.-i alföldi házak alaptípusa az az épület, mely konyhájában nyílt tűzhely (esetleg a hátsó falához csatlakozó külső kemence) szolgál a főzésre, fűtésre, míg a szomszédos szobát az ide nyíló szájú kemencével fűtik. A konyhának a szobával ellentétes oldalához csatlakozik a kamra (kamrák). Ez az elrendezés az Alföldön látszik általánosnak, de megtalálható a Dunántúlon is. Eltérést mutat a csepelyi süllyesztett szobás ház: a szobában nem volt kemence, volt viszont egy nagyméretű a konyhában. Különálló típusoknak tarthatjuk a sarvalyi „kamrás házakat"; itt az 1. helyiség a kemencés lakókonyha (egy kivétellel) és ehhez csatlakoznak a további helyiségek (a lakó-, vagy valódi kamrák).

133 Ettől eltér a 21. ház, ahol a 3. helyiség a már különvált főzőkonyha, a 2. pedig a pitvar volt.

13

4 Talán dunántúli, de mindenképpen sarvalyi jellegzetesség a házzal szerves egységet alkotó pince: a feltárt 17 házból 5 ilyen volt. Ezeknél is az első helyiség a lakókonyha és ehhez csatlakozik a többi helyiség, s legvégül a pince. A 10. ház 2. helyisége pitvar volt. A pincék előtti helyiség egy része pincegádor 11

9 Sági K., RF I, 11(1958) 44. 12

0 Bálint A., Dolg. 15(1939) 148. 12

1 Éri I, RF I, 21(1968) 58—59. 12

2 Holl I., Arch. Ért. 106(1979) 35. 12

3 S

Zabó K., i. m. 81. 12

4 Méri 1., Arch. Ért. 81(1954) 138—154. 12

5 Kovalovszki J., VMMK 8(1969) 240. 12

6 Holl I., Arch. Ért. 106(1979) 37. 12

7 Papp L„ Népr. Ért. 23(1931) 139. 12

8 Holl I., Arch. Ért. 106(1979) 37. 12

9 Uo. 38. 130 Czeglédy I.—Koppány T., i. m. 56. 13

1 Valier I., i. h. 13

2 S

Zabó K., i. m. 81. 13

3 Holl /., Arch. Ért. 106(1979) 42. 13

1 Uo. 42—43.