Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 231 A XV., helyenként a XIV. (lásd Sarvaly) századtól kéthelyiségesnél kisebb házról alig van adat: Szabó Kálmán azt írja a Kecskemét környékén végzett ásatásai alapján, hogy csak elvétve talált egy-, kétosztatúnak látszó házalapot,

95 Baracson és Mizsén a 9 feltárt házból 5 kéthelyiséges volt,

9

6 Nyársapáton a közlemény szerint gyakoribbak a kisméretű, az egy —, de inkább kétrészes házak.

97 Tekintve azonban, hogy a feltárt objektumok a hajdani házaknak csak részletei, ezt csak fenntartásokkal lehet elfogadni. Etén a „4. számú felületen" egy kéthelyiséges (tégla-) épület,

9

8 Budakalász-Kálvária-dombon egy 9x4 méteres kétosztatú,

9

9 Békéssámsonon egy (cölöpszerkezetű) „valószínűleg kétosztatú,

100 Dörgicsén egy sziklába mélyített (7x8 m-es) egyhelyiséges kőház került elő.

101 Az Ecséren feltárt 3 helyiséges kőház egy egyhelyiséges XIV. sz.-i építmény bővítésével jött létre a XV. sz.-ban.

10

2 A másik ecséri kőház kéthelyiséges volt.

103 A mezőkovácsházi II. sz. ház is kéthelyiséges volt,

10

4 és Orgondaszentmiklóson is találtak ilyet.

10

5 A kettő-, illetve a három-, vagy annál többhelyiséges házak között időrendi különbséget aligha lehet megállapítani, elterjedésüket a vagyoni helyzet,

108 a benne lakók száma, szükséglete, illetve bizonyos helyi hagyományok szabták meg. Háromrészes házat találtak: Baracson (8-ból) négyet,

10

7 Túrkeve-Móricon,

108 Nyársapáton (csak keveset),

10

9 Nagyvázsony-Csepelyen (az „urasági" — és a parasztház is ilyen volt),

11

0 Ecséren,

11

1 Lászlófalván egy „több"-,

11

2 illetve egy háromhelyiséges,

11

3 Orgondaszentmiklóson egy,

11

4 Pásztón,

11

5 Alsóörsön

11

6 (az utóbbi kettő ma is álló kőépület), Sáskán,

11

7 Balatonakaii-Ságpusztán,

11

8 Balatonszent5

5 Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. — Kulturgeschichtliche Denkmäler der ungarischen Tiefebene. BHH 3. (Budapest 1938) 81. 9

6 Papp L., Arch. Ért. 23(1931) 140—143. 9

7 Bálint A., MFMÉ 1960—62. 52—107. 9

8 Csalogovits ]., Népr. Ért. 29(1937) 321—333. 9

9 Tettamanti S., RF I, 31(1978) 96. 10

0 Komáromi ]., RF I, 10(1957) 90. 10

1 Éri I., RF I, 22(1969) 77. Legkésőbb a XIV. sz.-ban épült. 10

2 Czeglédy I.—Koppány T., Arch. Ért. 91(1964) 54. 10

3 Tóth S., RF I, 19(1966) 64. 10

4 Bálint A., Dolg. 15(1939) 150. 10

5 Selmeczi, E., The settlement structure of the Cumanian settlers in the Nagykunság. In: Hungaro-Turcica. Studies in honour of J. Németh. (Budapest 1976) 260. Holl I. Nyársapáttal kapcsolatban veti fel ezt a lehetőséget: Acta Arch. Hung. 22(1970) 375. 10

7 Papp L., Népr. Ért. 23(1931) 137—152. 10

8 Méri I., Arch. Ért. 81(1954) 138—154. 10

9 Bálint A., MFMÉ 1960—62. 52—107. 11

0 Kovalovszki ]., VMMK 8(1969) 240—241. 11

1 Czeglédy I.—Koppány T., i. m. 54. 11

2 Pálóczi Horváth A., Cumania 4(1976) 5. kép. 11

3 Ua., RF I, 32(1979) 122. 11

4 Selmeczi, L., i. m. 257. 11

5 Valter I., RF I, 32(1979) 126—127. ll

e En/z G., Művtört. Ért. 5(1956) 125—132. 11

7 Müller R., RF I, 27(1974) 102. 11

8 Palágyi S

z., RF I, 23(1970) 23.