Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

228 МХЕI

INAI ATTILA pedig a felhasznált építőanyag jellegében, az építés módjában tér el a felsoroltaktól: Az átlagosnál nagyobb méretű földbesüllyesztett házak kerültek elő: Tiszaeszlár-Bashalmon a 2. sz. ház (4x6 m-es volt, a tetejét 4 cölöp tartotta és egy szabad tűzhely volt benne),

1

8 Tiszalök-Rázomon egy,

4

9 Kardoskút-Hatablakon a „földbeásott ház" (4,8x3 m-es és 140—150 cm mély),

51

1 Majson egy (4,3x4,1 m-es),

5

1 Csemő-Gerjéhalmon egy,

5

2 Tatabánya-Dózsakerten egy (6x4 m-es, oszlopos szerkezetű, kőkemencés),

5:

i Csongrád-Felgyőn egy „nagyméretű" (lásd a 61. jegyzetet). Az alább sorrakerülő kétosztatú házak is jórészt nagyobbak az átlagos méretűeknél. Előfordulnak az Árpád-kori népi építészet emlékei között — ha ritkán is — kétosztatú épületek: a kardoskúti „földbeásott ház" sövénnyel volt kettéosztva, (uo. a később említendő tégla + ágasfás faiú épület is két helyiségből állt),

54 Esztergom-Szentkirályon egy agyagalapozású, kétosztatú ház került elő.

5

5 Találtak ilyen épületet néhány központi helyen is: Székesfehérváron a püspöki székesegyház mellett az egyik (tapasztott sövényfalú) kétosztatú, 7x3 m-es volt,

50 Pécsett a Jókai utcában gerendákból összerótt, valószínűleg betapasztott sövényfallal megépített, két helyiségre osztott házakat találtak.

5

7 Az utóbbi két példán túl az alábbi helyeken kerültek elő olyan Árpád-kori építmények, amelyek valamilyen épített falazattal rendelkeztek: Fonyód-Bélatelepen „talpgerendákra, ill. gömbfákra támaszkodó deszkával, illetve hasított gömbfákkal" borított padlójú és „talán sövényfonatos falú" (kő-, illetve agyagtűzhellyel),

5

8 valamint egy faház,

5

9 Esztergomban a Löwy Sándor u. 1. alatt cölöpszerkezetű, belül deszkával borított falú,

6

0 Csongrád-Felgyő Ürmcs tanyán egy nagyméretű, földbesüllyesztett, borona falú (ÉK-i sarkában négyszögletes tapasztott kemence és agyagból emelt szabad tűzhely volt);

6

1 a felgyői ásatás előzetes jelentésében, a közelebbi részletek megjelölése nélkül, azt írja László Gyula, hogy „igen sok fa-, vertfalú, sőt esetleg téglaház is volt a faluban".

6

2 PoroszlóMagyaradon az egyik ház omladékában talált elszenesedett famaradványok alapján az ásató feltételezi, hogy esetleg bélelt fala volt.

6:

i Tégla felhasználásáról — a templomokat kivéve — eddig csak a kardoskúti ásatásból tudunk: egy félig földbeásott, 7x3,8 m alapterületű, téglafalú épület alapja került elő, ehhez egy 3,8x3,8 m-es, ágasfákkal erősített föld—, talán >» Kovalovszki ]., FA 16(1964) 139. 1

9 Méri I., Árpád-kori... 66. 5

0 Uo. 9—19. 5

1 Papp L., RF I, 20(1967) 92. Müller R„ RF I, 28(1975) 91—92. 5

3 Vékony G., RF I, 31(1978) 27. 5

4 Méri /., Árpád-kori . . 9—19. 5

5 Balint A., RF I, 13(1960) 106. 5f

i Kralováns

Zky A., RF I, 22(1969) 71. « Fülep F., Művéd. 10(1966) 66. 5

R Horváth В., FA 19(1968) 112—144. Л

9 Kralováns^ky A., RF I, 18(1965) 49. m Horváth /., RF I, 24(1971) 65. K

l László Gy„ RF I, 31(1978) 74—75. 6

2 Ua., Arch. Ért. 97(1970) 161-190. « S

Zahó J. Gy„ Egri Múz. Évk. 13(1975) 20.