Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET 229 patics falú helyiség csatlakozott. A téglaalapozású fal alapjában ágasfák nyomait találták.

0'

1 Babocsa-Templomdombon egy „nagyobb méretű téglaépitményt találtak (templom?)."

5 Esztergom-Szentkirályon az agyagalapozású, kétosztatú lakóháznak, melynek lesározott padlója volt, a járomba döngölt felmenő falait is megfigyelték.

6

6 Főjeden egy IX—X. századi telep egyik házának paticsfala volt,

6

7 Mende-Leányváron egy patics- és egy kőfalú épület maradványai,

68 a budai várban a IV. Béla-féle városalapítás előtti időből származó korból „egy agyagba rakott kőfalú házacska"

6

9 került elő. Balatonszentgyörgy-Kenderföldön egy földbemélyített háznak, tekintve, hogy a hozzá tartozó 6 cölöplyuk a gödrön kívülre esett, az ásató szerint egykor felmenő falai lehettek.

7

0 Esztergom-Szentkirályon nagyszámú cölöplyukat találtak, melyeket az ásató „faszerkezetű XII— XIV. századi építmények maradványainak gondol.

7

1 A legtöbb probléma a felszíni épületek kutatásánál merül fel: ezek nyomai legtöbbször alig, vagy csak közvetve figyelhetők meg a leggondosabb feltárás mellett is. Az eddigi eredmények magukon viselik e nehézségek nyomait, bár többször és többen próbálták már régészetileg igazolni az írásos források idevágó helyeit: László Gyula írja, hogy Csongrád-Felgyőn „az 1969-es ásatási évadban megállapítottuk, hogy a település nagy része föld fölé épített házakból állott. . . ".

72 A továbbiakban felszíni kerek építményekhez (jurták?) tartozó beásások előkerüléséről értesülünk.

7

3 A Doboz-hajdúirtási ásatás településének külső részén „inkább egy felszíni településre utalnak a nyomok",

7

1 ugyancsak Dobozon előkerültegy „népvándorlás kori nagyméretű körárok (jurta?) részlete is".

7

5 Gergelyiugornyán előkerült négy cölöplyuk, melyek az ásató szerint talán egy felszíni építményhez tartoztak.

7

6 Szintén föld feletti épületre utaló cölöplyukak, tűzhely került elő Kapuvár-Kistölgyfán

7

7 és felszíni településre gyanakszanak Kustánszegen is, mivel a telepnyomok ellenére a szokásos házakat nem találtak.

7

8 A házak belsőjéről is kevés az adat: itt említhetjük meg a sokhelyütt előforduló ülőgödröket és az igen ritkán megfigyelt padkákat. Répcevisen a földbesüllyesztett ház Ny-i oldalán húzódott az átégetett tapasszal fedett földpadka.

79 Csemő-Gerjehalmon is találtak egy földházban az épített kemence mellett agyagpadkát.

8

0 A kardoskúti „földbemélyített" házban az egyik oldallal párhuzamosan húzódó karólyukakról az ásató azt tartja, hogy fekvőhely nyomai.

8

1 Nyilván e

j Méri I., Árpád-kori.. . 19—27. 6

5 Magyar K., RF I, 32(1979) 85. 6

6 Bálint A., RF I, 13(1960) 106. 6

7 Sági K., RF I, 18(1965) 49- 50. 6

8 Miklós Zs., RF I, 31(1978) 85. 6

9 Zolnay L., RF I, 28(1975) 109-110. Müller R., VMMK 11(1972) 195—211. 7

1 Horváth 1., DRH 1(1979) 37—46. 7

2 László Gy., RF I, 23(1970) 64. 7

3 Ua., MFMÉ 1964—65: 2. 113—121. 7

1 Kovalovs

zki ]., FA 16(1964) 129—143. 7

5 Ua., RF I, 24(1971) 64. 7

6 Erdélyi!., RF I, 19(1966) 45. 7

7 Tonika P., RF I, 21(1968) 64—65. 7

8 Müller R., VMMM 11(1972) 196. 7

9 Nováki Gy., Arch. Ért. 83(1956) 51 -52. 8

0 Müller R., RF I, 28(1975) 91—92. 8

1 Méri I., Árpád-kori ... 16.