Folia archeologica 32.

Mesterházy Károly: Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyaroknál

220 MESTER HÁZY KÁROLY a skandináv országokig a lakosság még pogány módon temetkezett. így a vikingnormann kíséret, s vele a villás szárú kengyelek megjelenése, vagy a viking kereskedelem árucikkeinek feltűnése ezeken a területeken a IX—X. században a jelenségeknek csak egyik oldalát jelenti.

3

5 A Karoling birodalomban azonban a IX. században már nincs sírmelléklet. A keresztény temetőkben nincs helye a pogány mellékletadásnak. A Rajna vidékén már 700 előtt eltűnik a sírokból minden eszköz, tárgy, ékszer. Bajorországban ez 750 körül következett be, és a IX. században már Szászországban is csak elvétve találkozunk e szokással.

3

6 A karoling kor anyagi műveltségének néhány elemét tehát vagy a birodalmon kívüli pogány területek temetkezéseiből ismerjük meg, vagy szerencsés esetben folyómeder kotrások, tőzegkitermelés során bukkannak elő. Az ún. „Baggerfund"-ok között több olyan darabot ismerünk, amely a villás szárú kengyel előzményének tekinthető. Ezt a típust egy 8. századi sírlelet alapján Immenstedt-inek nevezik. A lapos félköríves talpallót hosszú, ívelt szárak fogják közre, melyek a szárakra merőleges téglalap alakú fül alatt össze vannak csavarva.

3

7 Ezeknek a kengyeleknek bizonytalan az előképe. A IX. században eljutottak a Karoling birodalmon kívülre is. A nyugati szlávok és vikingek az immenstedti típust vették át a IX. század folyamán, amint ezt a birkái temető 736. sírja is jelzi.

3

8 A nyugati kengyelek a magyarsághoz főleg a nyugati hadjáratok során, vagy a nyugati lovagok bejövetelével kerülhettek. Ennek bizonyítékát éppen a mai Kelet-Németország területén előkerült kengyelek jelenthetik. A számos, csak az utóbbi időben közölt darabon kívül (Drübeck, Wernigerode, Kremen, Zachow)

3

9 a Museum für Deutsche Geschichte fegyvergyűjteményében találtunk néhány szép példányt. Közülük is kitűnik a Waffensammlung 955-ös számú, Brandenburg környéki, ismeretlen lelőhelyű, sírból származó darabja, melynek szárain rézberakásos szalagfonat látható

1

0 (6. ábra). Ez a darab egyértelműen mutatja, hogy a szláv nemesség honnan szerezte be fegyverei mellett lovasfelszerelési tárgyait (pl. sarkantyúit, szíjelosztókat stb.). Pedig éppen a Német Demokratikus Köztársaság területe az, ahol a frank-karoling műveltség mellett a vikingek hatása is kimutat3

5 Jankuhn

, H., Sechs Karten zum Handel des 10. Jahrhunderts im westlichen Ostseebecken, Arch. Geogr. 1(1950) 15. 3

6 Stein, F., Adelsgräber des achten jahrhunderts in Deutschland. I

—II. (Berlin 1967) 133.; Steuer, H., i. m. 366.; Hinz, H., Zu den Adelsgräbern des 8. lahrhunderts. Offa 27(1970) 36—37. 3

7 Kempel, H. Reihengräberfriedhöfe des 8. bis 11. Jahrhunderts des Sachsen-Anhalt. Sachsen und Thüringen. I. Dt. Akad. d. Wiss. zu Berlin, Schriften d. Sektion f. Vor-u. Frühgesch 20. (Berlin 1966) 39.; Stein, F., i. m. II. 58.t.3—

4: Immenstedt. Uo. II. lO.t.ll: kengyel az Isen medréből.; Zschille, R.

—Forrer, R., i. m. II. t. 3: kengyel a Rajnából Mainz mellől. 3

8 Arbman, H., i. m. I: 259., II: 34.t.; Nevizánszky, G., i. m. 338.; Herrmann, J., i. m. 241. 3

9 Corpus. . . I: 33/15,50., II. (Berlin 1980) 76/10., 77/93. 1

0 A leletet dr. Heinrich Müller, a Museum für Deutsche Geschichte fegyvergyűjteményének vezetője szívességéből tanulmányozhattam, ő bocsátotta rendelkezésemre a kengyel fényképét is, melyért ezúton is köszönetemet fejezem ki.