Folia archeologica 32.

Mesterházy Károly: Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyaroknál

KAROLING-NORMANN KENGYEL 221 ható. A ralswieki és menzlini viking temetkezések, és a bennük előforduló villás szárú kengyelek a közvetlen jelenlét jelei.

4

1 A másik fontos jelenség a vikingek közvetett jelenlétére utal. A IX—X. századi társadalmi rétegződés során az Oderától nyugatra élő szláv törzsek, ill. törzsszövetségek falvaiban egy hivatalviselő réteg alakult ki, amely közbülső helyet foglalt el a nemesség és a paraszti réteg között. Ezek neve witasii, weithasen, weizessen stb. volt, amely a viking név megfelelője.

4

2 Ugyanez a réteg megvan a lengyeleknél is. A fentebbieket figyelembe véve a villás szárú kengyeleket a honfoglaló magyarsághoz a német lovagok közvetíthették elsősorban, de nem zárhatjuk ki a viking hatást sem. Kétségtelen azonban, hogy a vikingek általi közvetítés alárendelt szerepű lehetett a bajor-német hatás mellett. Ezért a villás szárú kengyeleket, ha származásukat akarjuk érzékeltetni, karoling-normann típusúnak nevezhetjük. Az elmondottak alapján biztosnak látszik a nyugati kengyelek viszonylag késői magyarországi megjelenése. Keltezhetjük-e a hazai kengyeleket? A leletek ismertetése során láttuk, hogy alig van hitelesen feltárt sírból származó darabunk. Ágcsernyőn a szórványleletek között „U" típusú kard is volt, de korántsem biztos, hogy a kard és a kengyel azonos sírból származik. A sárospataki 9. sír többi leletét sem ismerjük. Végül is a hitelesnek tekinthető, közölt leletegyüttesek közé csupán az ártándi és a szeredi darabok tartoznak, míg a tiszasülyi sír közöletlen. Szereden a kengyeleken kívül hevedercsat, gyöngyök, bronzlemez karperec, bronz inggombok, huzalkarika, háromszög alakú veretek, zabla és a sírleírás szerint tegezveretek voltak a sírban. Artándon pedig két huzalkarika, egy fülbevaló gömbdísze és rozettás lószerszám. A szeredi sír tegezvasalásnak írt tárgyai valószínűleg nem tegezhez tartoztak, a sír női sírnak látszik. Azaz, mind a szeredi II. 2/55-ös, mind az ártándi 207. sírban nő nyugodott. A szeredi és az ártándi leletek egyaránt a X. század első két harmadára keltezhetők, de ennél többet nem mondhatunk róluk. így a hazai villás szárú kengyeleket a honfoglalás kori tárgyak nem keltezik pontosan. De az említett kengyelek sem sokkal nagyobb pontossággal keltezik a honfoglalás kori leleteket. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a honfoglalók második nemzedékéhez tartozhattak, mert nem valószínű, hogy az idegen típusú kengyel már a X. század első harmadában meghonosodott volna, főleg a hagyományőrzőbb női viselet tartozékává lett volna. A 10 Kárpátmedencei lelőhely anyaga tulajdonképpen azt jelzi, hogy nem vált népszerűvé az idegen forma. Az, hogy két helyen női sírból kerültek elő, viseletbeli változásra utal (kemény talpú csizma megjelenése). A férfi sírokban való feltűnés pedig talán a nyugati fegyverzet megjelenésével kapcsolatos. Jelenlegi elterjedésük leg4

1 Schoknecht, U., Wikingische Gräber bei Menzlin, Kr. Anklam. AuF 13(1968) 204.; Herrmann

, /., Frühe Städte und Handwerkersiedlungen. In: Die Slawen in Deutschland.(Berlin 1970) 191.; Herfert, P., Frühmittelalterliche Bootsfunde in Ralswiek, Kr. Rügen. AuF 13(1968) 221.; Herrmann, ]., Frühe Städte. . . 191., 115.t.c.; A legújabb feltárásokról D. Warnke számolt be a IV. Nemzetközi Szláv Régészeti Kongresszuson Szófiában, 1980 szeptemberében: Kulturelle Beziehungen der westslawischen Bevölkerung an der Ostseeküste auf Grund von Gräberfelduntersuchungen. 4

2 Herrmann, J.

—Engel, H., Gesellschaftliche und politische Struktur. In: Die slawen in Deutschland. (Berlin 1970) 208., 228., 445: 11. j.