Folia archeologica 31.

Kemenczei Tibor: Szkíta kori lelet Balassagyarmatról

«6 KEMENCZEI TIBOR 10. ábra A Balassagyarmat környéki kolomp, oldalnézet Abb. 10. Viehglocke aus der Umgebung von Balassagyarmat, Seitenansicht Észak-Magyarország területén az Alsótelekesen feltárt temetőben kerültek elő a legidősebb szkítakori emlékek. A temető legkorábbi sírjai az i. e. 6. század első felére keltezhetők.

1

1 Joggal tételezhetjük fel, hogy a sztyeppei típusú fegyverzet, az állatstílusú művészet körébe tartozó tárgyak is ebben az időben jutottak el erre a területre, s kezdődött meg helyi készítésük. Az állatfigurákkal díszített csörgők is ebbe a körbe tartoznak. Ezek egységes stílusúak, s ezért a formai, díszítésbeli eltérések nem jelentős korkülönbségre, hanem a készítő mesterek, műhelyek különbözőségére mutat. Az észak-magyarországi, a dunántúli mihályfai csörgőket így más korai szkíta típusú tárgyakkal együtt az i. e. 6. század második felére, 5. század legelejére keltezhetjük, egyetértve Párducz Mihály véleményével.

1

2 A balassagyarmati csörgővel együtt előkerült bronz csengő szintén a szkítakori emlékanyagnak jellegzetes darabja. Mind a steppevidéken, mind a Kárpát-medencében több esetben kerültek elő együtt csörgők és csengők.

13 A csengők lószerszámzat részei is lehetnek, de amennyiben a csörgőkkel együtt vannak, nyilván együttesen használták őket. A szkítakori csörgőknek, rúdvégeknek, csengőknek rituális, vallási rendeltetését újabban az ukrajnai Tolsztaja mogila feltárásának eredményei is bizonyították. Ezek szerint a halomban talált 4. századi állatalakos csörgők temetési szertartás kellékei voltak.

1

4 A Kárpát-medencei és a steppevidéki állatalakos díszű csörgők, rúdvégek formai egyezése, feltehetően azonos szellemi tartalma arról tanúskodik, hogy mindkét területen azonos hitvilággal, vallási elképzelésekkel, kultikus élettel rendelkező népcsoportok éltek. 1

1 Patay P., FA 13(1961) VII.t.2,4,10. 1

2 Párducz, M., i.m. 53. 1

3 Bakay, K., i.m. 11-51. Mozolevskij, B. N., Kurgan Tolstaja mogila bliz g. Ordjonikidze na Ukraine. SA 1972:3. 294-295.