Folia archeologica 31.
H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink
GÓTIKUS TALPAS KERESZTEK 245 5. ábra Szt. Mátét jelképező szárnyas angyal Abb. 5. Geflügelter Engel, Emblem des hl. Matthäus A kereszt belseje üres, benne korábbi vagy egykorú ereklyetartó rekesznek nyoma sincs. így bizonyosra vehetjük, hogy ezt a keresztet ereklye nélkül, talpas, oltárkereszt céljára készítették. A múzeum középkori anyagában megmaradt, párhuzamként felhasználható keresztek: a két, Poprádról származó, a csicsói és az 1901-ben ismeretlen helyről bekerült talpas kereszt, a távolabbi magyar anyagban pedig a pozsonyi, körtvélyesi, szepesszombati, strázsai, valamint a nagydisznódi talpas keresztek igazolják, hogy a töredékesen megmaradt Nyári kereszt velük egy csoportba sorolható. Igen fontosnak találtam, hogy a fenti keresztek mérete szinte centiméter pontossággal megegyezik. Az új keresztünk magassága 15,5 cm, a többi Nemzeti Múzeumbeli kereszt mérete szintén ekkora, a nem magyar múzeumokban őrzött keresztek ismert adatai alapján 1 —2 cm lehet a különbség ennek a csoportnak a méreteiben. Szabad szemmel is látható, hogy ezeknek a kereszteknek a felső része és a talp aránya kb. 1:1, így a Nyári kereszt eltűnt talpának magasságát is 15—16 centiméterre tehetjük. Azt természetesen ma már nem tudjuk megállapítani, hogy az eltűnt talp kápolnakoszorús volt-e, vagy pogácsa alakú nódusszal díszítették. Meghatározó a kereszt anyaga is, az aranyozott ezüst. Még a XV. században is azoknak a liturgikus tárgyaknak az anyagára készültek előírások, elsősorban Rómában, amelyek közvetlenül érintkeztek a szentelt ostyával