Folia archeologica 31.

H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink

246 H. KOLBA JUDIT mint a kehely, a cibórium, a monstrancia.

1

4 A kereszt nem tartozott ezek közé, a korabeli leírásokból, arany, ezüst, bronz, réz és fa kereszteket egyaránt ismerünk. Az oltárkereszt anyaga így elsősorban az adományozó vagy a hívek anyagi körülményeitől, esetleg a templom méretétől is függött, erre biztosan nem volt szabály.

1

5 Egyébként a korabeli keresztjeink szinte kivétel nélkül ezüstből készültek. Arany keresztre Mátyás kincstárának leírásában találunk.

16 Ezüst keresztekről tudunk a budai vár kápolnájában is,

1

7 körmöcbánvai mester munkáiról,

1

8 és Corvin János ajándékáról a lepoglavai kolostornak,

1

9 valamint az esztergomi kincstár leírásában említenek ilyeneket.

2

0 A Nemzeti Múzeum anyagában korban a legkorábbi párhuzam az a kis kereszt, amely mai alakjában mellkeresztként maradt ránk

2

1 ( 10. ábra). Akasztókarikája jóval későbbi. Véleményem szerint eredetileg ez is talpas kereszt lehetett: 15,5 cm a magassága, mellkeresztnek ez már nagy lett volna.

2

2 Az alsó karéja alatt ugyanúgy letört maradvány látszik, ahol a talpba való beerősítés nyomát gondolhatjuk. Ezen a kereszten is az előlapot az evangelista szimbólumok kevés vonallal vésett ábrája tölti ki. Az elveszett korpusz alatt ugyancsak kisebb kereszt területe látszik, kipontozva. A szimbólumok vésésének minősége jóval gyengébb, kevésbé művészi, mint a Nyári kereszten. Hasonlít a hátsó oldal is (11. ábra), azonos indavezetésű, de jóval egyszerűbb, vésett növényi díszítéssel. A hátsó iap valamikor sarnirral záródott, ebben sincs nyoma ereklyetartó rekesznek. Egyidős lehet a Nyári kereszttel a múzeum által 1904-ben vásárolt talpas kereszt ( 12. ábra), mely egykor л poprádi templom kincse volt.

2

3 Ennek is 15 cm a felső része, és 15,5 cm magas a talpa. Aranyozott rézből készült, szárvégei szintén háromkaréjosak, a négy evangelista szimbólummal. Korpusza talán hasonlít, de részleteiben (arca, karja), más öntőmintára mutat. A hátoldalon, a Madonna mellett Vir Dolorum ábrázolás és női szentek a karéjokban: Margit, Dorottya, Borbála és Katalin vésett képe látszik. A Madonna kép vésése eltérő a Nyári keresztétől, csupán az ábrázolás gyakorisága miatt említésreméltó. Érdekes a kereszt talpa, vésett karéjai, hosszú, magas szára, magas gótikus minuszkulákkal díszített szárgyűrűi és lapított pogácsa alakú gerezdes 1

4 H. Kolba J., A körtvélyesi cibórium és köre. Doktori dissz. 19., 20.j.; Braun, J., i.m. 39., 291., 299. 1

5 Uo. 475. 1

6 Balogh J., A művészet Mátyás király udvarában. (Budapest 1966) 343. 1

7 Uo. 342. 1487-es jelentés. 1

8 Uo. 342. 1525-ös jelentés a budai kápolnáról, olyanokat is említ, amelyeket Mátyás adományozhatott. 1

9 Uo. 344. Háromszor is említik az ezüstkeresztet: 1505 —ös feljegyzésben „crucem magnam pro sacro ligno sanctisiae crucis domini" majd „thecam magnam argenteam in formám crucis" s 1687ben „crux argentea magna seu alta, et inaurata". 2

0 Esztergomi Kincstárról 1498-ban II. Ulászló levele: Hazai Okmánytár IV. (Győr 1867) 439.; Balogh J., i.m. 338. 2

1 Ltsz. 55.364.C. Anyaga vörösréz. Mérete: m.: 15,5, sz.: 12,5 cm. 2

2 Régi raktári anyagban, utólagos rendezésnél kapta az új leltári számot. Talán eredetileg talpából is megvolt valamennyi. Belsejében ereklyetartó rekesz nincs. 1

3 Ltsz.: 1904.6.3. A vételi akták eltűntek, csak a leltárkönyvi bejegyzés alapján állapítható meg, hogy vétel útján, az Oberbauer cégtől jutott a múzeum birtokába. Állítólag a poprádi templomtól vették.; ÉberL., Arch.Ért. 24(1904) 104-105.