Folia archeologica 31.

Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong

HONFOGLALÁS KORI KORONGJAINK 2 i 3 9. ábra Kaukázusi lovasfüggő (F. Hancar nyomán) Abb. 9. Reiteranhänger aus dem Kaukasus (nach F. Hancar) tunk, ami a szakirodalomban korábban is,

9

1 újabban is 9

2 felmerült, hogy az obi-ugorok lóáldozata késői keletű, a szibériai tatárok hatására terjedt csak el; az obi-ugorok X. század körüli temetőiben ugyanis már találtak lócsontokat, a temetkezési lóáldozat maradványait.

9

3 A szakirodalom alapján többnyire közismert példák elősorolását mellőzve azt hiszem, joggal állapíthatjuk meg, hogy őseink samanisztikus hitvilágában az ugor kortól (a bronzkortól) kezdve szerepet kapott a világfa és a ló fenti összefonódása. Ezt az elképzelést a rokonnépek kötelékéből való kiszakadásuk, önálló népi létük kezdete után a korai vaskortól csak erősíthette 9

1 Pl. Zichy I., M Ny 27 (1931) 18-19. 9

2 Bálint Cs., MFMÉ (1971/2, 95. A többi, itt említett finnugor nép lovastemetkezéseinek jóval korábbi voltára 1. Fodor /., Altungarn. . . 52 — 54.; Ua., Bolgár-török jövevényszavaink és a régészet. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha A., Czeglédy K., Róna —Tas A. (Budapest 1977) 104- 105. 9

3 Gernecov, V. jV., Niznee Priob'e v I tysjaceletii nasej éry. MIA 58. (Moskva 1957) 164.; Mogil'nikov, V.A., К voprosu о sargatskoj kul'ture. In: Problemy archeologii i drevnej istorii ugrov. (Moskva 1972) 70.; Viktorova, V. £>., Likinskij mogil'nik X-XIII vv. VAU 12 (1973) 145.