Folia archeologica 31.

Cs. Sós Ágnes: Előzetes jelentés a Zalavár-kövecsesi mentőásatásról

186 Cs. Sós ÁGNES azonban a IX. századi civitas, erődített maggal bíró településkomplexum, birtokjogilag nem jelentett egységet, feltehető, hogy a kisméretű templom keletkezésében a szigetek alkotta „városon" belül egyik Pribina-Kocel-kori (kb. 840 — 874) magánkegyúri templom volt. Más kérdés, hogy az Alsó Zala völgyét lakó korábbi népesség temetkezőhelyeinek felhagyása és a magánkegyúri templomok körüli temetők kialakulása között milyen, régészeti eredmények alapján is megvilágítható történeti összefüggések vannak.

2

1 A Zalavár-Kövecses lelőhelyen végzett mentőásatás eredményeitől mind az utóbbihoz, mind a Pribina-Kocel-kort megelőző periódus településtörténetéhez jelentős adatokat kaptunk. 2

1 Az alsó-ausztriai IX. sz.-i pogány ritusú temetők felhagyását H. Friesinger több esetben a lelőhelyek közelében ugyancsak ismert templomok építésével magyarázza, vagyis a temető „áttelepítését" tételezi fel. A pogány ritusú temetők feladása az Enns és a Wienerwald közötti területen a IX. sz. közepe tájára tehető. Más megfigyelés, hogy nagyobb, a IX. sz. második felében, a X. sz. elején is használt temetők esetén pogány ritussal összefüggő mellékletek a fiatalabb sírokban már nincsenek: Studien zur Archäologie der Slawen in Niederösterreich. I —

II. MPK 15—16(1971 — 74) 110 skk., uo. 17-18(1975-77) 107 skk.