Folia archeologica 31.
Cs. Sós Ágnes: Előzetes jelentés a Zalavár-kövecsesi mentőásatásról
ZALA VáR-KÖVECSES 185 sírszám szempontjából a mentőásatást megelőző pusztítás mértékét nehéz lemérni pontosabban, de megfigyeléseink alapján nemigen haladhatta meg a 20%-ot. Eredetileg is jóval nagyobb sírszámú és jellegében is más az a temetkezőhely, melyet a D-i részen tártunk fel és melyet már 1976-ban is niegismertünk (2. ábra). Az eddig ismert sírok száma (100) és a temető D-i, E-i és Ny-i szélének lezárása alapján mintegy 140 sírt tételezhetünk itt fel, melyek többrétegű templom-körüli temetőt alkottak. Nyújtott apszisú, kisméretű templomának analógiái többek között a morva központok területéről sem hiányoznak. 18 A sírokat a melléklet nélküliség jellemzi, csupán néhány, az épülettől távolabb eső vagy a legfelső rétegbe tartozó sírban volt S-végű haj karika, utalva a temető legfiatalabb, Árpád-kori használatára. Mint ahogyan a Kövecses-i telep-rétegek, objektumok elemzése, 1 0 ugyanígy a két temetkezőhely és a kisméretű templom sajátosságainak értékelése is a folyamatban levő feldolgozás feladata. Úgyszintén az is, hogy a sziget koraközépkori, Árpád-kori emlékeit a Mosaburg-i ún. Pribina-központ, illetve az Árpád-kori Zalavár összefüggéseiben világosítsuk meg. A IX. századi vonatkozásokban mindenképpen szembetalálkozunk a Mosaburg(-burg/purch) — civitas kérdéskomplexummal, a környék településtörténetének, egyben topográfiai kérdéscinek egyik legvitatottabb oldalával. Nem látszik valószínűnek, hogy azok a templomok, melyeket a IX. sz-i Pannóniára vonatkozó egyik legfontosabb forrásunk, a „Conversio Bagoariorum et Carantanorum" szerzője a Pribina által emelt „várba" (munitio, Castrum) és „Pribina városába" (civitas) helyez 2 0 a kövecsesi templom azonosításakor számításba jönnének. Mivel 1 8 A moráviai nyújtott apszisú templomok kérdésével főleg J. Cibulka foglalkozott, idevonatkozó, vagy a kérdést érintő munkái közül 1. Großmährische Kirchenbauten. In : Sancti Cyrillus et Methodius. (Praha 1963) 49 skk. A típus körüli vitára vö. Richter, V., Die Anfänge der großmährischen Architektur. In: Magna Moravia. (Praha 1965) 197 skk. 1 9 A koraközépkori gödörházakra vonatkozó legfontosabb irodalmat magyarországi emlékanyagból kiindulva legutóbb Bóna I. állította össze: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. FontesAH (Budapest 1973) 88 skk., 40. és köv. j. A Zalavár-kövecsesi lakóobjektumok az ún. kelet-európai vagy szlávként is jelölt típus-csoportba tartoznak. A VI —X.sz.ban a Dnyeper és az Elba közötti térségben elterjedt típus etnikai megoszlását bizonyos részletsajátosságok alapján nehéz meghatározni. Az idevonatkozó kísérletek közül említhető itt P. Grimm véleménye, mely szerint a tilledai X. sz.-i „Pfalz" területén jelentkező objektumok bizonyos alaprajzi különbségei egy korábbi germán-szláv együttélés tradícióját tükrözik: Die untere Vorburg der Pfalz Tilleda. ZfA 10(1976) 278. 2 0 A Conversio szerzője által említett „civitas" kérdésére legutóbb a zalavári ásatások jelentőségét összefoglaló dolgozatomban tértem ki (Zalai Gyűjt. 128— 129.), részben Szőke B. M. feltételezéseivel kapcsolatban: Zalavár. In: Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg 1976) főleg 91 skk. Jelenleg említenem kell egy újabb feltételezést, mely a Conversio szerzője által megjelölt templomok helyére vonatkozik, így közelebbről is érintve a civitas-kérdést, és mely a IX. sz.-i szerző által használt praepositiokra épít. A Conversio szerint (c. 11. ed. M. Kos 1936. 78.) a Mária templom a vár felépülése után épült: „Sed postquam praefatum munimen aedificavit, contruxit infra primátus ecclesiam . . ."; majd a Szt. Adorján templom ,, infra civitatem Priwinae"; a harmadik, a Keresztelő Szt. János templom pedig „in eadem civitate" állt Györjfy Gy. újabb magyarázata szerint, míg a Mária templom a „várban" és a Keresztelő Szt. János templom a „városban" állt, addig a Szt. Adorján templom „a város alatt" volt. [István király és műve. (Budapest 1977) 324] Az ,, infra" praepositio ellentmondásos feloldásától eltekintve, mint „belül" jelentésére vö. JViermeyer, J. F., Mediae Latinitatis Lexicon Minus. (Leiden 1976) 543. Az „urbs", „civitas", „Castrum" és az ófelnémet „burg/burch" kapcsolataira: Köhler, G., Frühmittelalterliche Ortsbegriffe. Bl.dt. Landesgesch. 108(1972) 1 skk.; Megjegyzés: e cikk kéziratának lezárása után jelent meg Györffy Gy. könyvének ismertetése T. Bogyay tollából az ,, infra" praepositio értelmezésének hasonló kritikájával: Zum Stand der Sankt-Stephan-Forschung. SF 38(1979) 254.
