Folia archeologica 31.

Cs. Sós Ágnes: Előzetes jelentés a Zalavár-kövecsesi mentőásatásról

184 Cs. Sós ÁGNES egyébként több lelőhely képviseli Zalavár területén,

1

4 esetünkben részletesebb anyagvizsgálattól várható az időrendi kérdések tisztázása. A Kövecses lelőhely E-i részén tártuk fel azokat a gödör-objektumokat, közöttük két tűzhelyes lakógödröt, melyek elsőnek szolgáltatnak hiteles adatokat a Zalavár-környék késői császárkori településtörténetéhez. Tokodi párhuzamai alapján a leletanyag, illetve a település kora a IV. század végére, az V. század elejére keltezhető.

1

5 Legfiatalabb kövecsesi kultúrrétegünk az Árpád-korra esik, ismertetésére a későbbiekben még visszatérek. A megelőző és biztosan koraközépkorra datálható gödör-objektumok száma bár meghaladja a 70-et, közülük csupán 15 a tűzhelyes lakóház. Zömmel az É-i részen helyezkedtek el, de nem korlátozódtak az É-i „csúcs" és közvetlen környékére. A datálás kérdéseiről most csak annyit, hogy IX. sz-i lakóházakon kívül más és hasonló jellegű objektumok részben pusztult maradványai korábbi periódust is képviseltek területünkön. A félig-földbemélyített típus-csoportba sorolható házak (5. ábra) alaprajzilag többségükben hossznégyszögek. A terület romboltságának tudható be, hogy átlagosan csak a gödrök legalsó, 20—30 cm-es szakasza volt feltárható. Ennek ellenére megfigyeléseink alkalmasak a közelebbi rekonstrukciókhoz. A házak alapterülete 10—14,5 négyzetméter között oszlott meg, de kisebb, és jóval nagyobb objektumokat is feltártunk. A főleg kőből épült tűzhely főleg az ÉNy-i sarokban jelentkezett. Belső szelemenre utaló cölöplyukak ritkán mutatkoztak. A IX. sz-i objektumokkal kapcsolatban említhető, hogy hasonló korú gödörházakra eddig több zalavári lelőhelyről vannak adataink, a Kövecsesszigeten csak egy olyan objektumot tártunk fel, mely a közeli „Rezes" lelőhelyen megismert külső agyagkemencés típust követi.

1

6 A Várszigeten általam a 60-as években megfigyelt, hossznégyszög alaprajzú házak feltárását sajnos csak részben tudtuk megoldani, kutatóárkunk metszetei itt soros elrendezésű objektumokra utaltak.

1

7 Mint már említettem, lelőhelyünkön 145 sírt is feltártunk. Ezek két területre összpontosulnak, az É-i rész magaslatára, illetve lejtőire és a D-i rész legmagasabb pontja köré. Északon 45 sír került elő, néhány őskori kivételével koraközépkori temetkezések, de ezen belül bizonyos időrendi tagoltság is mutatkozik, úgy a sírok stratigráfiai viszonyai, mint leletanyaguk és a ritusjelenségek alapján. Árpád-kori rétege a temetkezési helynek nincsen. Az eredeti 1

4 MRT 1. 188, 189., 29, 30, 32, 33, 34. sz. lelőhelyek. 1

5 A kövecsesi késő császárkori anyag legközelebbi analógiái Tokodról származnak, Lányi Vera meghatározását ezúton is köszönöm. Az esetleges Keszthely-fenékpusztai párhuzamokra, a lehetőséggel nagyonis számolhatunk, eddig még nem kaphattam felvilágosítást. 1

0 Szimonova, E., MAI 7(1977) 55 skk. (A 25. táblán közölt térképvázlaton a lelőhely bejelölése téves.) 1

7 A Vár-sziget D-i részén megfigyelt gödörházakra: Cs. Sós, Á., Knochenbearbeitungswerkstatt in Mosaburg —Zalavár. Cas.

Мог.

Mus. 57(1972) 190., 2. ábra.; Va., Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Münchner Beiträge zur Vor- u. Frühgeschichte 22. (München 1973) 12.t.2. Az 1973 óta a Vár-sziget É-i részén folyó tervásatás (a kutatási terület kiválasztását 1973-ban leletmentési feladatok határozták meg) többféle szerkezetű és rendeltetésű koraközépkori objektumot tisztázott, többek között gödörházakat is. Ugyancsak a Vár-szigeten, az 50-es években feltárt kápolna környékén megfigyelt objektumok tűzhelyek, melyek alapján ottani teleprész is feltételezhető. Á kérdésről legutóbb: Cs. Sós A., Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról. In: Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg 1976) 127-129., 31,34.j.