Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

BRONZKORI ARANYLELETEK 75ran előforduló díszített korongok és karperecek."

8 A tárgyak többségét hajkarikák, spirálcsövek, csüngők, gyöngyök teszik ki. Ugyanakkor - amint láttuk - máshonnan nem ismert kúp alakú ruhadíszek, lemez-hajfonatdíszek, kúpfejű tű fordul elő a Felső-Tisza-vidéken. Mindezek alapján további részletezés nélkül is megállapítható: a) a füzesabonyi kultúra aranyleletei jellegüket tekintve elkülöníthetők az erdélyi ill. dél-tisza-vidéki aranyleletektől; b) inkább tény mint hipotézis, hogy az erdélyi által ugyan befolyásolt, de a helyi ízlést kielégítő aranyfeldolgozás folyt a kultúra fémműhelyeiben; с) a Kárpát-medence északi részének ilyen értelmű elkülöníthetősége, a nagyobb aranykincsek koncentrálódása a medence déli részén, továbbá az utóbbiakhoz közel álló leletek feltűnése a Duna-vidéken {Bellye - Bilje -, Dunavecse) az alábbiakra enged következtetni: 1. az erdélyi műhelyek kiemelkedő jelentőségű produktuma elsősorban a gyulavarsándi kultúra közvetítésével kerültek a Kárpát-medence más vidékeire; 2. hasonlóan a kora bronzkorhoz, ekkor is fontos szerepet töltöttek be a folyókmenti kereskedelmi útvonalak. Végül, mind több adat jelzi, középső bronzkori népeinket topográfiai adottságaik ill. a szomszédos kultúrákkal kialakított kapcsolataik révén két fő irányból érte a délkelet-európai népek többoldalú hatása: - Al-Duna-vidék-Erdély-Felső-Tisza-vidék-Északi-Kárpátok ;

6

9 - Al-Duna-vidék-Körösök ill. Maros-vidéke-Dél-Alföld-Közép-Duna-vidék.

7

0 A Kárpát-medence északi ill. déli felét átfogó két „elméleti ív" valójában a kereskedelmi kapcsolatok fő útvonalainak irányát is jelzik. Ennek figyelembe vétele, továbbá a nagyobb kulturális egységek fémművességének részletes elemzése

7

1 szükséges ahhoz, hogy az évtizedek óta ismételt általánosságokon túl a kutatás konkrétabb képet alkosson a Kárpát-medence és az azt övező területek népeinek kapcsolatáról, bizonyos értelemben egymásra hatásának eredményeiről •éz i. e. XVI-XV. században. Ehhez kulcsfontosságú a sok vonatkozásban forrásartékűnek tekintett, ritkaságából következően a távoli vidékeket összekötő kereskedelem egyik bázisát képező aranytárgyak komplex vizsgálatokra épülő újraértékelése. 6

8 Erre néhány kutató már felfigyelt (pl. Mo^solics, A., Goldfunde. . . 28-34.; Bona, I., i. m. 159.), de a ténynek nem tulajdonítottak jelentőséget. - Eddigi ismereteink szerint kivételt csupán a SpiSsky Stvrtok-on talált - feltehetően importált - karperec képez: vö. Vladár, ]., Osteuropäische. . . 311-312.; Ua., Mykenische Einflüße im Karpatengebiet. Das Altertum 21(1975) 95-96. 6

9 A Kárpát-medence északi részét ért mediterrán befolyással újabban J. Vladár foglalkozott behatóan: Osteuropäische. . . 337-344.; Mykenische Einflüße. . . 92 98.; — 1. még Vladár,]. -Bartőnek. A., i. m. 371-432. 7

0 Vö. Tasic, N., The problem of,,Mycenaean influences" in the Middle Bronze Age cultures in the Southeastern part of the Carpathian Basin. Balcanica 4(1973) 19-37. 7

1 Ehhez kívánunk egyfajta adat- ill. szempont-rendszert szolgáltatni a magyarországi középső bronzkori népek aranyleleteinek kulturális egységeként történő vizsgálatával, a következő években megjelenő tanulmánysorozatunkban.