Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

74 KOVÁCS TIBOR feldúlt sírban, cófalvi típusú csákány társaságában találtak arany hajkarikát.

6

0 Relatíve több arany tárgy ismert a Kárpát-medence centrális helyét elfoglaló vatjai kultúra törzsterületéről. E leletek többsége (hajkarikák, lemezgombok és lemezkorongok) a kultúra virágzó szakaszának emlékei közé tartoznak.®

1 Miután külön tanulmányban értékeljük, itt csak utalunk az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyarországi bronzkori aranyleletére, a Dunavecsén talált kartekercsre.

82 Bár formája eltérő, szerkezete és díszítőmotívumainak egy része szoros kapcsolatot mutat a szintén Duna menti Bellyén (Bilje) talált karpereccel.

6

3 Érdekes adat: a kelet-dunántúli Mezőkomáromból, a kelebiai bronz tőrökkel szoros formaiszerkezeti hasonlóságot mutató bronz tőr (a fegyver bronz része elveszett) kétoldali - szegecsekkel összekapcsolt — aranylemez borítása került a dunaújvárosi múzeumba.

6

4 Nyilván nem véletlen, hogy a vatyai kultúra Duna menti vidékén (ill. az ahhoz délről kapcsolódó területen) abban az időben jelennek meg a korszak legkvalitásosabb arany készítményei, amikor kimutathatóan nagyobb számban tűnik fel a borostyán a Közép-Duna-vidéken (i. е. XV. sz.).

6

5 E területen a helyi aranyfeldolgozás létére nincs konkrét bizonyíték. Megjegyzendő - és ennek történeti okai csak Kárpát-medencei keretben érthetők ill. magyarázhatók - a Dunántúlon ill. a Duna-Tisza közötti területen eddig nem került felszínre zárt aranykincs a koszideri időszakot megelőző időből. Más a helyzet a tisza-vidéki népeknél. E helyen csak a Közép- és FelsőTisza-vidéket ill. az utóbbit északról övező hegyvidéket birtokló füzesabonyi kultúra aranyművességére utaló fentebbi megjegyzéseinket kívánjuk kiegészíteni.

6

6 Az eddig ismert mintegy 14-15 telep- ill. sírlelet lelőhelye a nagykiterjedésű kultúra törzsterületén szinte egyenletesen oszlik el. Hasonlóan a négy kincslelethez (Barca-Bárca —, Szerencs, Tiszafüred, Tiszaug), amelyek együttes súlya messze meghaladja a többi lelet összsúlyát.

6

7 Figyelmet érdemel: a füzesabonyi kultúra aranyleletei közül hiányoznak az Erdélyben ill. a Körösök vidékén gyak6

0 H. Kelemen M., RF 1:19(1966) 3-4. 6

1 Dunaújváros 251. sír, Inárcs, Adony: Bona, I., i.m. 56 72. - Rácalmás-Kulcs: B.Vágó E., RF 1:16(1963) 10. -Mende: Kovács, Г., FA 26(1975) 41-42., 11. kép. - Dunapentcle-Táborállás, Dunapentele-öreghegy, Akasztó, Szakmár, Orgovány: MNM, letsz.: Aranykatalógus Ö. 885, 935, 880-881, 597-600. 6

2 Kovács, T., A bronzkor ... 34,94,. 28. t. 6

3 Mozsolics, A., Acta Arch. Hung. 1(1951) 81-86. 6

4 A leletre - amelyet Visy Zs. segítségével módomban volt megtekinteni - Bóna I. hozzájárulásával hivatkozom. 6

5 A magyarországi bronzkori és vaskori borostyán leletek teljességre törekvő gyűjtésére ill. folyamatban levő feldolgozására támaszkodva utalunk a fenti adatra. 6

6 A füzesabonyi kultúra értékeléséhez 1. a 7. jegyzetben részletezett munkákat. 6

7 A füzesabonyi kultúra területén előkerült aranytárgyak közül néhányat említ Mozsolics A. összefoglaló tanulmányának (Goldfunde. . . 19-34.) típus-elemzései során: Szelevény, Tiszafüred-Ásotthalom, Bárca (Barca), Tiszaug, Kengyel. - A kultúra aranyleleteit - rövid értékeléssel - teljességre törekedve, Bóna I. (i. m. 159.) gyűjtötte össze a következő leletek figyelembe vételével: Tiszaug, Tiszafüred-Ásotthalom, Bárca (kincsek), Hernádkak, Megyaszó, Boldogkőváralja, Maklár, Lapujtő, Kisterenye. - Az eddig felsoroltakat az alábbi lelőhelyekkel egészíthetjük ki: Füzesabony (MNM, ö.' 1033-34), Tiszapolgár (HOM, 53.452.1.), Kisléta (Jósa András Múzeum, 61.188.1.), továbbá a jelen tanulmányban tárgyalt Szerencs, Tiszafüred-Majoroshalom, Tiszapalkonya. - Feltétlen ide kapcsolódnak a szlovák kutatás által ottományi néven összefogott emlékanyag aranytárgyai: vö. Vtadár, ]., i. m. 269-270, 311-312.