Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

BRONZKORI ARANYLELETEK 73került elő, és a kultúra emlékei között találunk üreges fejű öntött tűket is,

w joggal feltételezhető: a szerencsi példány ezek aranyba öntött másolatának tekinthető. Durva kidolgozása és töredékessége miatt, feltehetően olyan kísérlet bizonyítéka, amelynek célja e sajátos bronzöntési eljárás aranyba történő átplántálása lehetett.

5

4 A szükséges fémanalízis eredményének ismerete nélkül is nagy valószínűséggel megállapítható, hogy e tű is bizonyítja a helyi aranyfeldolgozás létét a füzesabonyi kultúra fémműhelyeiben. Miután a belül üreges fejű tűk gyártása a kosziredi időszakban vált általánosan elterjedtté az Alföld nagy részén, és a halomsíros kultúra térfoglalásának idején bizonyíthatóan — megszűnt,

5

5 a szerencsi aranylelet földbe kerülését összetétele, a tiszapalkonyai és szerencsi kúp alakú lemezek azonossága, de különösen az imént taglalt tű alapján, a magyarországi középső bronzkor utolsó szakaszának kezdetére tehetjük. Elrejtésének oka a bodrogszerdahelyi fázis kezdetét kísérő eseményekkel hozható összefüggésbe.

5

6 A magyarországi aranyleletek egészének spektrálanalitikai vizsgálata sajnos még nem történt meg. Ezért a tárgyalt korszak aranykereskedelmének változásaira ill. a helyi aranyfeldolgozásra utaló megjegyzéseink bizonyos értelemben csak spekulatívek lehetnek. Bármely nép aranykészletéről az általunk ismert kincsleletek ill. telep és sírleletek alapján alkothatunk képet. Miután a kincsnek minősített tezaurált leletegyüttesek többsége — a kutatás konvencionális felfogása szerint az adott kultúra egészét érintő esemény nyomán került földbe (bár ez bizonyos fokig vitatható és időleges érvényű), a kincsleletek igen gyakran több generáción át öröklődő, ennek nyomán: nem egyszer egy egész korszak technikai fejlettségi szintjét ill. ízlését tükrözik számunkra. Éppen ezért az aranyfelhasználás - s ennek hátterében az aranykereskedelem folyamatossága vagy váltakozása sokkal inkább érzékelhető a telep- mégjobban pedig a sírleletek segítségével. Ehhez viszont még ma is igen kevés hiteles forrásanyag áll rendelkezésre. A teljesség igénye nélkül áttekintve a magyarországi középső bronzkori kultúrákat, a következő kép alakul ki. A dunántúli més^betétes edények népének területéről alig ismerünk lelőhelyes ill. hiteles arany tárgyat. Ez annál inkább szembetűnő, mert a korai szakaszával egyidős hurbanovói (tokodi) csoport

5" Nesvady-i temetőjében több arany haj karika került elő.

5

8 Ezekhez hasonló korú csak Oszőnyből, Badacsonyból és Kéthelyről ismert.

5

0 Az egyetlen figyelemre méltó adat: Balatonakaiiban, 5

3 Uo. 42., 8. kép 10. 5

4 Talán nem véletlen, hogy a szerencsi lelethez egy bronztű is tartozott, amelynek csak szártöredéke maradt meg. 5

5 Kovács, 7"., FA 26(1975) 43. 5

6 Ua., Acta Arch. Hung. 27(1975) 306-307. 5

7 A tokodi csoportot (a szlovák terminológiai szerint: Hurbanovo-típus) összefoglalóan Bándi G. értékelte: Musaica 3(1963) 3-25.; vö. még Tocík, A.-Vladár, /., i. m. 387, 419. 5

8 Dnsek, Aí., Bronzezeitliche Gräbelfelder in der Südwestslowakei. (Bratislava 1969) 14, 21, 30-31., 1. kép 6., 2. kép 7-8., 4. kép 8.; Az ún. sibiner hajkarikák eredetét és elterjedését nagyobb áttekintésben 1. Vladár, ]., Osteuropäische und mediterrane Einflüße im Gebiet der Slowakei während der Bronzezeit. S1A 21(1973) 263-265 5

9 Badacsony: Mo^so/ics, A., Goldfunde... 21. - Ószőny, Kéthely; MNM, ltsz: Aranykatalógus Ö 249-250, ö 589. A belül üreges, lemezből formált dunántúli hajkarikákkal (Nagyberki-Kisberki, Uzdborjád-Hangospuszta) Mo^solics A. foglalkozott: Acta Arch. Hung. 9(1958) 260-261. Az általa feldolgozottakhoz hasonló, noppenszerű példánv került felszínre Kaposvárott [vö. Draveczky В., RF 1:19(1966) 10.].