Folia archeologica 30.

Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról

72 KOVÁCS TIBOR Spirálcsüngő. 1 mm vastag, kerek átmetszetű huzalból készült, szárának felső részén kettős hurkolású. M: 0,7 cm, súly: 0,64 g (9. ábra 8). Spirálcsüngő. Eredetileg az előbbihez hasonló alakú volt, feltehetőleg párt alkottak. Erősen deformálódott. H: 6,5 cm, súly: 0,76 g (9. ábra 9). Wron-yjfí szárának töredéke. Mindkét darab ugyanannak a tűnek(?) a része. H: 1,4 és 1,6 cm. A lelet hajkarikái az imént bemutatott tiszapalkonyaihoz hasonló típust képviselnek. Több adat arra utal, hogy a tömör arany haj karikák belül homorú vájattal alakított változatai (9. ábra 1-4) fiatalabbak a belső részükön sima példányoknál, és a füzesabonyi kultúra virágzó időszakában kezdenek elterjedni. „Továbbélésük" a koszideri időszakig követhető.

4

7 Az ún. szemüvegspirálcsüngők és a spirálcsövecskék aranyban ritkábban, bronzban gyakran előfroduló, évszázadokon át alig változó formában használt ékszerek voltak.

4

8 Több figyelmet érdemel a lemezből formált kúp alakú ruhadísz (9. ábra 5). A Kárpát-medence korai és középső bronzkori népei között a különböző nagyságú félgömb alakú ill. alig felcsúcsosodó kúp alakú bronz és arany ruhadíszek viselete terjedt el.

4

9 Ritkábbak a magasan felcsúcsosodó kúp alakú csüngők ill. ruhadíszek (vatyai kultúra, mészbetétes edények népe), de ezek az általunk bemutatottaktól eltérő típust képviselnek. Más technikával készültek, a lemez két szélének egyszerű egymásra hajtásával.

5

0 A magasan felcsúcsosodó szerencsi ill. tiszapalkonyai darabokhoz (9. ábra 5; 5. ábra 4-7) hasonlót bronzkori leletekből nem ismerünk. Viszont figyelmet érdemelnek a bodrogkeresztúri kultúra szerkezetileg igen közel álló kúp alakú lemezdíszei.

5

1 A nagy időbeli távolság miatt természetesen semmiféle konkrét kapcsolatra nem lehet gondolni a rézkori és a középső bronzkori lemezdíszek között. De nem lenne meglepő, ha a jövőben hasonló formájú és szerkezetű ruhadíszeket( ?) korai bronzkori kultúráink emlékei között is találnánk. A szerencsi lelet kétségkívül legérdekesebb tárgya a kúpfejű tű töredéke (9. ábra 6). Különlegessége abból fakad, hogy öntéssel készült. Jól látható, hogy a tű feje belül üreges. Ezt figyelembe véve a tű nemcsak formája, hanem készítésének technológiája alapján is közeli rokonságot mutat azokkal az üreges fejű bronz tűkkel, amelyekkel másutt már behatóan foglalkoztunk.

5

2 Több megfigyelés arra utal, hogy a vatyai kultúra fémművességében kikísérletezett eljárás egyike a H. Drescher által körülhatárolt ún. Überfangguß technológia legkorábbi előfordulásainak. Miután a tárgyalt kincslelet a füzesabonyi kultúra törzsterületén 1

7 A tömör hajkarikák különböző változatainak kronológiai meghatározásához a 38. jegyzetben felsoroltakon kívül 1. még: Foltiny, S., Early Bronze Age gold finds from Mokrin and the Banat Region. In: Mokrin II. (Beograd 1972) 50-53 - A tömör ill. lemezből készült hajkarikák jól körvonalazható időrendi határvonalát a koszideri időszak fémművessége képezi. Vö. Mo^solics, A., Acta Arch. Hung. 9(1958) 256-263.; Kovács, T., FA 27(1976) 60-64. 4

8 Az aranyhuzalból készült szemüvegspriálcsüngők ritkábbak. Vö. pl. Натре//., A bronzkor emlékei Magyarhonban I-III. (Budapest 1886-1896) XLVII. t. 6. 4

9 összefoglalóan: Mo^solics, A., Bronzefunde. . . 93-94. 5

0 Bona, I., i. m. 55., 27. t. 9-13. - E típus legkésőbbi előfordulását a mészbetétes edények népéhez köthető simontornyai kincsleletből ismerjük: uo. 217., 22., kép 15., 269. t. 7. 5

1 Patay, P., Arch. Ért. 85(1958) 45-46., 15. t. 1. 5-8. 5

2 Kovács, T., FA 26(1975) 36-42.