Folia archeologica 30.

Patay Pál: A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep

TLSZAVALK—

TETES 49 a pecsétlős füleket, álfüleket ( 14. ábra 3, 18. ábra 3, 5-6) említhetjük meg. Különösen szép tárgy azonban az V/e

2 gödör korsója (17. ábra), amelynek alakja egy tiszakeszi edényének felel meg (eltekintve attól, hogy a hasa nem dudoros, a fülei pedig nem pecsétlősek).

5

8 A kanellurával díszített töredékekre ( 13. ábra 4-5, 14. ábra 5-6) is fel kell hívnunk a figyelmet.

51

1 Deaz itt talált leletek alapján az edényperemek ujjbenyomásos díszítését (13. ábra 2, 14. ábra 1), valamint a durvább edények felületének rücskösre, néha egészen barbotinszerűre való kiképzését ( 18. ábra 2, 4) is a Hunyadi halmi csoport jellegzetességének tekinthetjük.

6

0 Meg kell jegyezünk, hogy a kifejlett bodrogkeresztúri kultúrára jellemző kerámiát a fentiekkel együtt nem találtunk. A tetesi 1968 évi ásatásról adott előzetes beszámolóban arról emlékeztem meg, hogy az 1. sír egyik sarka és a Hunyadi halmi csoport kerámiáját szolgáltató III/a gödör széle érintette egymást; mintha a sírt részben a gödörbe ásták volna bele,"

1 így annál fiatalabb lett volna. Ezt a véleményemet azonban a dokumentáció alapján felül kell bírálnom. A sírról készített fényképről ( 19. ábra) ugyanis az olvasható le, hogy a csontváz lábfejcsontjai nincsenek teljes rendben, így azokat a gödör ásásával megbolygatták. A sír és gödör viszonylatában tehát a sír volt az idősebb, a gödör a fiatalabb."

2 Ebből kifolyólag az a megállapításom is módosul, hogy a Hunyadi halmi csoport a bodrogkeresztúri kultúránál idősebb lenne. Ha nem is tisztázott még most teljesen az egymáshoz való viszonyuk, az megállapítható, hogy a Hunyadi halmi csoport elemei a bodrogkeresztúri kultúrában csak annak késői („B") szakaszában jelennek meg.

0:

! Ez Polgár-Basatanyán kívül a másik tiszavalki lelőhelyen, a Tetestől 2 km-re fekvő Kenderföldön is kimutatható volt.

1" Egyébként, hogy a Hunyadi-halmi csoport a Tetesen később tanyázott mint a tiszapolgár-bodrogkeresztúri népe, azt az is igazolja, hogy a 180 cm mély V/f gödörben az előbbi cserepei csak 75 cm mélységig, valamint a gödörnek csak egy kisebb részén fordultak elő.

0

5 Összegezve tehát az elmondottakat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Tiszavalkon, a Tetes ér partján a rézkor embere a korai rézkor vége felé telepedett le, amikor még nem indult meg a tiszapolgári kultúra átalakulása bodrogkeresztúrivá. Ezeknek az első telepeseknek a sírjait nem találtuk meg. Talán még nem volt külön temetőjük; a halottaikat talán a telepnek fel nem tárt részén hantolták el. Hamarosan azonban bekövetkezett az átmenet a javarézkorba, a bodrogkeresztúri kultúrába (ezt jelzi a nagyfülű bögrék elterjedése). Ezzel egyidejűleg a telep mellett egységes temetőbe helyezték el a halottakat. A sírok kis számából következtetve azonban a temető egy, legfeljebb két emberöltőnél hosszab ideig nem lehetett használatban. Vele egyidőben felhagyták a telepet is, még mielőtt beköszöntött volna 5

K banner J., Arch. Ért. 1941. 22., VII. t. 18. (Kutyán I. lelőhelyként „Szirmabesenyő vagy környéke"-t említ. Probleme . . . 34., 4. kép 4.) 5

9 Ezeket esetleg a badeni kultúra hasonló díszítési módja előfutárainak lehet tekinteni. 6

0 Ezt a megállapítás teljes mértékben igazolják a Tiszaluc-sarkadpusztai ásatásból származó újabb leletek. 0

1 Patay P., Acta Ant. Arch. 14(1971) 9-10. e- Az 1973 évi ásatás során reméltük, hogy további, egyben félreérthetetlen stratigráfiai adatokat is nyerünk. Sajnos ilyenekre nem találtunk; bár a 3. sír közvetlenül a Ill/a gödör mellett feküdt, attól azonban néhány cm elválasztotta. 6

3 Bognár-Knt%ián, I., Probleme. . . 54-55. B

1 Patay P., Das kupferzeitliche. . . 54-55. 6

5 Ilyeneket csakis az 1973 évi ásatás során feltárt részén találtunk. 4 Folia Archaeologica XXX. 1979