Folia archeologica 30.
Patay Pál: A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep
48 PATAY PÁL az átmeneti időszakra valló környezetből származnak, mint például a fentebb említett tiszadob-borziktanyai temető példányai. 5 2 Következésképpen, bár a hálómintás díszítés már a tiszapolgári kultúra kerámiáján is megjelenik, igazi divattá az átmeneti szakaszban válik, de alkalmazzák még a bodrogkeresztúri kultúra életének végén is. Amit a Magyarhomorog-kónyadombi temető ismertetése során a nagyfülű bögrékkel kapcsolatban mondtunk, 5 3 az még határozottabban állapítható meg Tiszavalk-Tetes esetében: a 24 melléklettel ellátott sírból 8-ban összesen 12 darab volt található (a 24. sírban 3 példány is volt!). 5 4 Ilyen nagy arányban eddig sehol sem voltak képviselve. Nem lehet tehát vitás, hogy sűrűbb felléptük éppen a tiszapolgári kultúrának bodrogkeresztúrivá válásával van összefüggésben. Az elmondottakból láttuk, hogy a Tiszavalk-tetesi temető és telep leletei és jelenségei egyrészt a korai rézkori tiszapolgári kultúra jellegzetességeit tükrözik vissza, másrészt olyanok is vannak, amelyeket kifejezetten a bodrogkeresztúri kultúra sajátjának, sőt vezérleletének tekintettünk (pl. a tejesköcsög), viszont a tiszapolgári kultúra sírjaiban nem fordultak elő. 5 5 Éppen ezért ezt az átmeneti szakaszt - amiként azt a magyarhomorog-kónyadombi temető ismertetése során is már kifejtettük - javarézkorinak, egyben a bodrogkeresztúri kultúrába tartozónak tekintjük. 5 8 Azt azonban meg kell jegyezni, hogy Tiszavalk-Tetesen a korai rézkori elemek nagyobb arányban szerepelnek, mint Magyarhomorog-Kónyadombon, a javarézkoriak pedig kevésbé kiforrott alakban lépnek fel (pl. a tejesköcsögök igen eltérő alakúak). Így talán előbbi valamivel idősebbnek lenne tekinthető, még az utóbbi temető déli sírcsoportja középső részénél is. De az is lehetséges, hogy Tetesen jobban ragaszkodtak a régi formákhoz, hűbbek voltak a hagyományokhoz és azok tovább éltek ott, mint Kónyadombon. Egy dolog mindenesetre kétségtelen: az átmeneti szakasz leletanyaga sem a tiszapolgári, sem a bodrogkeresztúri kultúráétól nem választható el élesen. Következésképpen a tiszapolgári kultúra fokozatosan fejlődött át bodrogkeresztúrivá. Lehet, hogy a változást idegenből bevándorolt népcsoportok, vagy újonnan érkezett kulturális hatások váltották ki, de ezek sem a lakosság gyökeres kicserélődését nem idézték elő, sem a kultúra fejlődésében éles törést nem váltottak ki. A tiszapolgári és a bodrogkeresztúri kultúra tehát alapjában véve ugyanannak a kultúrának egymást folyamatosan követő két szakaszát jelenti. 5 7 A lelőhelyen levő fiatalabbik rézkori telep kerámialeletei kétségtelenül a Hunyadi halmi csoportra vallanak. Sajnos e csoport formakincsét még nem ismerjük eléggé, így csak a feltétlenül jellegzetes darabokat, mint a fordított csonkagúla alakú, karélyos peremű poharakat ( 15., 16. ábra), dudoros hasú edényeket (13. ábra 1), összeszűkült nyakú csészéket (13. ábra3, 6; 14. ábra 4; 18. ábra 1), 5 2 Petrdczj]., i. m. 1. kcp 3., 2. kép 4, 6., 6. kép 1. 5 3 Patay P., DiMÉ 1975. 240. 5 4 I. rész 37. ábra 15-16. 5 5 A Polgár-basatanyai temetőnek azok a tejesköcsögei, amelyeket Kutzián I. a tiszapolgári kultúra tipológiájánál felsorol (bognár-Kutxján, I., The Copper . . . 247.) már az átmeneti szakasz idejére valók. Ilyen időből származik - szerintem - a 6. sír is (a benne levő tejesköcsöggel együtt), amit ő a temető egyik legkorábbi temetkezésének tekint. Patay P., DiMÉ 1975.233-239. 5 7 Ezt a nézetet vallotta korábban Kutzián I. is. L. Kut^idn, I., Die Ausgrabungen in Tiszapolgár-Basatanya (Gehöft Basa). Programme et dicours des chercheurs Hongrois à la Conférence Archéologique . . . (Bp. 1955) 69.
