Folia archeologica 30.
Éva B. Bónis: A brigetioi Gerhát fazekastelep
154 В. BÓNIS ÉVA gálja a 106. lapon közölt leltári kimutatás. A kerámianyag leírása a képek sorrendjében történik.* Összefoglalás Az anyag áttekintése alátámasztja Póczy Klára eredményét, amely szerint: _,,A legióstábor későbbi fazekastelepe, az amely Hadrianus császár alatt kezdte meg munkáját, működésben volna III. század húszas éveiig." 2 9 A legio „korábbi" fazekastelepe a kurucdombi fazekastelep, amelyben egy 100 körűire datálható La Graufesenque-i gyártmányú edény utánzatának negatív töredéke a legkorábbi darab, a fazekasnegyedben a kerámiagyártás virágkora, az anyag alapján Hadrianus és az Antoniusok korára határozható meg. A most bemutatott Gerhát fazekasnegyed működésének kezdetét a Hadrianus és kora-Antoninus-kori késő dél-galliai műhelyek termékeit utánzó negatív forma (8. ábra 5-6; 19. ábra 1-2; 27. ábra) határozza meg. Ezt a formát a IÍ. sz. kemencében találták. A kemence betöltésében Traianus-Hadrianus-kori Drag 18 formájú közép-galliai típusú terra szigilláta töredéket is találtak (8. ábra 3). Az I. sz. kemencében II. század közepére keltezhető Antonius-kori közép-galliai szigilláták kerültek elő (6. ábra 1,4) ezenkívül olyan rheinzaberni darabok, amelyek a III. század elejéig is használatban lehettek (6. ábra 2,3). A Duna áradása miatt megújított rostélyú I. és II. sz. kemence tartozhatott a Gerhát fazekasnegyed legrégebbi részéhez. 3 0 A többi kemencét is betömték cseréppel és a teljes területet a később épített falak számára elegyengették. A terminus post quem-c.t, amely után ez történhetett, az 1. sz. lelőhely és a 4. sz. lelőhely Westerndorf! terra szigilláta töredékei adják meg (6. ábra 5-6; 15. ábra 2). A szigilláta Helenius műhelyéből való, Servus kori. A szórványként előkerült terra szigilláták közül a Po-vidéki szigilláta töredék esetében valószínűsíthetjük, hogy a nem messze levő palánktábor (Barkóczi térképén I. számmal jelölve) földanyagából került ide. A többi szórvány szigillátaanyag összességében Hadrianus korától a III. század harmincas éveiig terjedő időből való. Ezek határozzák meg a Gerhát fazekasnegyed működésének teljes időtartamát. A Gerhát fazekasnegyed anyaga lényeges párhuzamosságot mutat a kurucdombi fazekasnegyed anyagával. Az IEGIDI ( 11. ábra3) és FORTIS ( 11. ábra 1-2) mécses negatív minták, 3 2 a keleti jellegű terrakotta fej negatív (22. ábra 2a-b), az ugyancsak a IV. sz. kemencéből előkerült verses crustulum-minta ( 19. ábra 2) az egyforma jellegű termelés bizonyítékai. Díszes edénykorong került elő a kurucdombi edényraktár anyagából is. 3 2 A Gerhát-anyagban számos azonos anyagú cserepet találtak a kurucdombi edényraktár 3 3 konyhaedény készletével is (7. ábra 1 ; 13. ábra 1 ). Itt kell korábbi nézetünket helyesbítenünk. A kurucdombi fazekastelepet a díszedény és terrakotta gyártás központjának, a Gerhát fazekasnegyedet * A leírásban használt rövidítések: Br: Breite = szélesség; Fo: Fundort = lelőhely; fr : fragmentarisch = töredékes; Fr: Fragment = töredék; gDm: größte Durchmesser = legnagyobb átmérő; H: Höhe = magasság; HBr: Henkelbreite = fülszélesség; Inv.-Nr.: Inventarnummer = leltári szám; L: Länge = hossza; Mdm : Munddurchmesser = szájátmérő; RBr: Randbreite = peremszélesség; To: Töpferofen = fazekaskemence; I Vst: Wandstärke = falvastagság (edényé).
