Folia archeologica 29.

Ecsedy István: Bronzkori telep Biharugrán

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXIX. 1978 BUDAPEST BRONZKORI TELEP BIHARUGRÁN ECSEDY István 1973-ban, a Régészeti Topográfia Békés megyei terepbejárásai során Biharugra-Cserepes-dűlő területén bronzkori település maradványait találtuk (1. ábra). A felszíni településnyomok egy enyhén kiemelkedő partoldalon, mintegy 200 m hosszan húzódnak. A felszínen gyűjtött cserepeket az ottományi kultúra jellegzetes motívumai díszítették. A lelőhely nyugati részén mintegy 70-80 m átmérőjű területet kör alakú árokkal erődítettek meg. Az árok 15-20 m széles és 0,5-1 m mély maradványa az északi és keleti oldalon jól megfigyelhető volt.

1 1974 júniusában szondázó ásatást végeztünk a lelőhelyen. A telep erődített részének központi területén egy 5x5 m nagyságú szelvényt tártunk fel.

2 Az ásatás: A szelvényből kiásott legfelső réteg 25-30 cm mélységig erősen bolygatott volt, települési objektum maradványát nem lehetett megfigyelni. Leletek: 3. ábra 1, 4-5; 4. ábra 1-3; 5. ábra 11-12. A felső, bolygatott réteg alatt világosszürke színű kultúrréteg következett, melyből viszonylag nagy mennyiségű állatcsont és kerámia került elő (3. ábra 3, 6-9; 4. ábra 6, 8-14; 5. ábra 1, 4-5, 13-15; 6. ábra). Ehhez a kultúrréteghez tartozik az „X" jelű objektum, egy kisebb hulladékhalom, ami egy edényt és néhány cserepet tartalmazott. (Az objektum helyzetét mutatja a 2. ábra, leleteit ld: 1. ábra; 4. ábra 4-5; 5. ábra 3.) Ugyanehhez a világosszürke színű kultúrréteghez tartozik néhány nehezen körülhatárolható, sekély gödör, ezekben igen kevés cserepet és állatcsontot találtunk. Körvonalukat 30, illetve 50 cm mélységben sikerült megfigyelni (A, B, C, D, gödrök) - 2. ábra. Kétségtelenül a település korábbi fázisát jelzi a 60 cm mélységben, a szelvény déli részén talált rossz megtartású tapasztott házpadló maradványa. Ennek felszínéről csupán kevés lelet került elő (5. ábra 6-8). A településnek ehhez a korai szakaszához tartozik a házpadló szintjén és ez alatt feltárt sötétszürke kultúrréteg, mely 1,2 m mélységig volt követhető. Leleteinek zöme 1 m-nél kisebb mélységből került elő (3. ábra 10-11 ; 4. ábra 7; 5. ábra 9, 16-17). Az említett padló bizonyosan terminus post quem jelentőségű a fölötte talált kultúrrétegre vonatkozóan, hiszen az A és В gödrök átvágják a padló tapasztott szintjét. 1 Ecsedy I.-Kovács L. et al., Békés megye régészeti topográfiája. 1. A szeghalmi járás. MRT IV/1. Kézirat. 1/36. lelőhely. (Cserepes-dűlő korábbi neve: Földvárbalom.) 2 RF I: 28 (1975) 6.