Folia archeologica 29.

Ecsedy István: Bronzkori telep Biharugrán

60 ECSEDY ISTVÁN A feltárt leletanyagot az alsó rétegben talált csonteszköz kivételével (5. ábra 16-17) az ottományi kultúra jellegzetes edénytöredékei alkotják. Ezek alapján a két települési rétegben a következő típusok jelenléte állapítható meg: a) Egyfülű ottományi bögrék. A felső rétegben három (3. ábra 1-3), az alsó rétegben egyetlen töredék (3. ábra 10). b) Karcolt díszítésű töredékek. A felső rétegben öt (5. ábra 11-15), a házpadlón egy töredék (5. ábra 8)? c) Fényezett felületű díszített edények töredékei (ezek közé soroljuk az „X" objektum kis kettőskúpos függesztőedényét is) a felső rétegből kerültek elő (1. ábra; 4. ábra 10-12; 5. ábra 4).* d) Halsütő-tálak töredékei. Felső réteg (4. ábra 13-14).'° e) ívelt nyakú korsók töredékei. Felső réteg (4. ábra 13-14).

8 f) Fésűzéssel és seprűzéssel díszített, bordadíszes fazekak töredékei. A felső rétegből (3. ábra 4-9) és az alsó rétegből egyaránt előkerültek (3. ábra 10-11 ; 5. ábra 6-7)? g) Hengeres edénylábak töredékei. A felső kultúrrétegből és az ehhez tartozó „A" gödörből egy-egy példány (5. ábra 1-2).

s h) Lekerekített hasvonalú, kettőscsonkakúpos testű, profilált peremű tálak töredékei. A legfelső, bolygatott szintből kerültek elő, finom kidolgozásúak és karcolt díszítéssel vannak ellátva (4. ábra 1-3), a kezdetlegesebb kidolgozású darabok a telep felső rétegében (4. ábra 4-6) és a korábbi rétegben egyaránt előkerültek (4. ábra 7)

У A szondázó ásatás során feltárt kevés lelet nem szolgálhat messzemenő következtetések alapjául. Az ásatás folyamán megfigyelt két települési réteg leletanyaga 3 A széles szájú bögrék és az ívelt bekarcolásokkal díszített edények elterjedése teljesen általános az ottományi kultúra anyagában. A Biharugrán talált töredékek a kultúra második fázisához sorolhatók. Vö. Ordentlich, I., Chronologische Gliederung der Otomani-Kultur in Rumänien. Dacia 14(1970) 91.; Kalicz N., Arch.Ért. 97(1970) 25. 4 A függesztőedények jellemzőek a gyulavarsándi csoport korai szakaszára: Bóna, I., Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstliche Beziehungen. AH 49 (Bp. 1975) 129., de kedveltek már a hatvani kultúrában is: Kalicz, N., Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. АН 45 (Bp. 1968) 170., LXXIV. t. 1., 3. (Szihalom); CXI. t. 2. (Szelevény). Békés-Várdomb ,,Hatvan-Varsánd" rétegeiben szintén jelentkezik: Banner, J.-Bóna, I., Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung bei Békés. FontesAH (Bp. 1974) 20/4. t. A bemutatott díszítések jó megfelelőit ismerjük a hatvani kultúrából: Kalicz, N., Die Frühbronzezeit ... VI t. 3., L. t. 10., 13., 24., 27. — míg a 4. ábra 12. helyén közölt biharugrai cserép valószínű kiegészítését az egyik, BékésVárdombon talált, hatvani korú edény alapján képzelhetjük el: Banner, J.-Bóna, L, i. m. 44., 3/6. t. További egyezések: Uo. IV. t. 8-17. (a gyulavarsándi anyagot megelőző, hatvani kultúrával egykorú rétegből); Kalicz, N., Die Frühbronzezeit . . . LIV. t. 10. (hatvani kultúra). 5 Békés-Várdombon szintén a korai, a hatvani kultúrával egyidős rétegekben: Banner, J.Bóna, I., i. m. 2/17-18. t. Megjelenésüket az ottományi kultúra második fázisához köti Ordentlich, I., i. m. 90-91. 0 Vö. Kalicz N., Arch.Ért. 97(1970) 24-25., 3. kép 3-4. (további adatokkal) 7 A seprőzéssel durvított felület a nyírségi csoportban, a hatvani és ottományi kultúrák korai szakaszában általános. Kalicz, N., Die Frühbronzezeit . . . 172. 8 A hatvani kultúra második szakaszában és az ottományi kultúrában egyaránt előforduló típusokhoz tartozhatnak. Kalicz, N., Die Frühbronzezeit . . . LVIII. t. 16.; Banner, J.-Bona,I., i. m. 23/1-8. t. Megjelenésük a függesztők dényekkel párhuzamos lehetett. 9 Vö. uo. 44. Békés-Várdombon a legkorábbi rétegekben találjuk, a hatvani kultúrában szintén előfordul, korai hagyományt őrző forma. Vö. Kalicz, N., Die Frühbronzezeit ... V. t. 12. (Domony, makói csoport), XLVII. t. 17. (Tiszaluc-Dankadomb), CXII. t. 9. (Túrkeve, hatvani kultúra).