Folia archeologica 28.

Tibor Kovács: A koszideri fémművesség telepekről és temetőkből származó leletei

A KOSZIDERI FÉMMŰVESSÉG TELEPEKRŐL ÉS TEMETŐKBŐL SZÁRMAZÓ LELETEI Annakellenére, hogy több tanulmány taglalta a koszideri típusú bronzkincsek történeti jelentőségét, időrendi helyét, meglehetősen háttérbe szorult a telepekről és temetőkből származó koszideri fémek közzététele, ill. értékelése. Ahhoz, hogy a máig vitatott kérdésekben közelebb jussunk az egyértelmű megoldáshoz, újra az „alapokról" kell elindulni: számbavenni e fémművesség összes emlékét. Egy nagyobb munka részeként, ezért katalógusszerű összeállítást adunk azokról a telep- és sírleletekről, amelyek a koszideri időszak időrendjének és kulturális képének felvázolásához többé-kevésbé hiteles forrásanyagnak tekinthetők. Elsődleges célunk annak ismételt bizonyítása, hogy a hazai középső bronzkor utolsó időszakát képviselő koszideri periódus népei készítették és használták a koszideri típusú bronz eszközöket, fegyvereket, ékszereket. Áttekintésünk - a szeremlei kultúra kivételével

5 - elsősorban a magyarországi leleteket veszi számba,

4 a közelmúltban e tárgyban megjelent tanulmányunkban rögzített területi-kulturális felosztás szerint.

1 A mag/arádi kultúra Dolny Peter-i fázisának hiteles leletei ma még kis számban ismertek. Valójában csak Délnyugat-Szlovákia területén található megfelelő kiindulási alapot képező forrásanyag (pl. Vrable, Bajc, Dolny Peter),

6 ÉszakkeletAusztriában

7 és a Dunántúlon az ismert, részben közöletlen leletek információs értéke csekélyebb. A süttői telep,

8 a ménfőcsanaki sír leletei" és a területen korábban ismeretlen csontvázas rítusú temetkezésekből származó koszideri bronzok (Badacsonytomaj, Rezi-Bakonycser, Ráksi)

11-1

3 viszont arra utalnak, hogy a Dunántúlon, bizonyítottan az Észak-Dunántúlon, részleges vagy teljes etnikumváltás történt a tárgyalt időszakban. Ehhez szolgál újabb szerény bizonyítékot az alábbi két lelet. A mészbetétes edények népe dunaalmási temetőjében

14-1

5 talált négynitszeges, trapéz alakú markolatlapos tőr és korong fejű tű (4. ábra 5-6) a koszideri bronzok közé sorolható.

17-2

3 Sír szerinti hovatartozásuk ismeretlen. Figyelmet érdemel viszont, hogy a temető Bóna I. által nem közölt kerámia leletei között néhány olyan darabot találtunk, amelyek közeli rokonságot mutatnak a süttői telep kerámiájával.

25-2

e A Várpalotán, csontvázas sírokban talált

27-2

9 koszideri fémekkel esetleg felszínre került edényekről adat nem maradt fenn. A négy sír leletei közül (1-2. ábra) különösen érdekesek a koncentrikus bordával díszített csüngők. Ezek három változata közül (1. ábra 2-4, 7-11) a nagyméretű, négy bordával díszített példányok (1. ábra 9, 11) egyértelműen utalnak az ékszer eredetére (közép-európai korong fejű tűk).

41-4

2 A várpalotai sírok egységesen a koszideri periódusba tartoznak, közülük - tőrjének analógiái alapján

323'

1 - a III. sír tűnik a legfiatalabb temetkezésnek. Az utóbbi másfél évtizedben végzett ásatások bizonyították, hogy a vatyai kultúra magaslati településeit a kultúra utolsó, rákospalotai fázisát követően nem használták.

4

5 A kincsleletek mellett (Dunaújváros, Százhalombatta, Sárbogárd, Mende) kevés koszideri típusú bronz került elő ezekről a telepekről,

46-4

9 a teme-