Folia archeologica 28.

Tibor Kovács: A koszideri fémművesség telepekről és temetőkből származó leletei

64 KOVÁCS TIBOR tőkben pedig minimális számú hiteles feltárás történt.

50-5

2 A bemutatásra kerülő leletek forrásértéke ugyan nem azonos, de összetételüket tekintve (Iváncsa) ill. a bronz és kerámia tárgyak kapcsolata miatt (Kunszentmiklós, Törtei) fontos adatokat jelentenek a tárgyalt fémipar vizsgálatához. A vatyai kultúra életét átfogó háncsai temetőből folyamatosan kerültek leletek a múzeumokba.

53-5

6 A koszideri bronzok (3. ábra 1-5) állítólag két urnasírból származnak, amelyek edényeit a találók megsemmisítették. A lelet tárgyait típuselemzések során többen értékelték.

58-0

4 Viszonylag ritka ékszer a tordírozott szárú, fején koncentrikus bordákkal díszített tű (3. ábra 4). Fejének formai kapcsolata a hasonló alakú és díszítésű öntött csüngőkkel kézenfekvő ( 1. ábra 2-3; 4. ábra 3). A Dunántúlon csak a nagyhangosi kincsben került elő hasonló tű.

6

5 Amíg az iváncsai példány enyhén megvastagított, átfúrt nyakával a várpalotai tűvel ( 1. ábra 6) és annak körével mutat rokonságot, addig a nagyhangosi, füllel ellátott darabok a Tisza-vidéki tűkhöz állnak közel (Tiszafüred-Majoros, Szabolcs, öntőminta a bárcai telepről).

66-68 Az újabb adatok arra utalnak, hogy a tordírozott szárú füles tűk fő gyártási területe a Felső-Tisza-vidék lehetett.

6

9 Valószínűleg egy urnasír leleteit képezik a KünstenImiklós határában talált koszideri típusú ékszerek (4. ábra 1-3)

1

1 és a rekonstruált urna (4. ábra 4), amely formáját és díszítését tekintve igen közeli rokonságot mutat a vatyai kutúra késői fázisának temetőiben talált urnákkal,'

2 díszítése révén különösen az egyik Cegléd-Oreghegy-i edénnyel.

7

3 A Törtei nyugati határában fekvő urnatemető területén 1901-ben végzett feltárásból

74-75 származó leletek (5. ábra 1-7) síronként! összetartozása sajnos ismeretlen. A megmaradt edények (5. ábra 4-6) a vatyai kultúra késői fázisának jellegzetes típusai közé tartoznak,

7

6 köztük egy tállal (5. ábra 7), amely a füzesabonyi kultúra bodrogszerdahelyi fázisának hasonló edényeivel

7

7 ill. ezek Duna-Tisza közti változataival

7

8 mutat szoros formai és díszítésbeli kapcsolatot. Bár a törteli leletet több sír összekevert mellékletei alkotják, nem lehet kétséges az edények és a jellegzetes koszideri bronzok összetartozása. Amint erre más helyen már részletesen utaltunk,

81 a vatyai kultúra fémművességében szinte lépésről-lépésre nyomonkövethető a sarló alakú tűk kialakulásának folyamata a nagyméretű kúpfejű tűktől (pl. Adony, Mende,

8

2 Vatya-Újhártyán, Cegléd-Öreghegy

8

3) a legkorábbi, lapított félgömb alakú fejjel ellátott tűkig (pl. Pákozd-Vár, Cegléd-Öreghegy).

8

1 Az ezekhez igen közel álló, belül üreges, diszkosz fejű tűk (pl. Mende, „dunántúli bronzkincs")

85 - kialakulásukat tekintve - feltétlenül idősebbek a lapos, korong fejű változatnál (2. ábra, 4. ábra 1-2). A törteli tűk (5. ábra 1-2), legalábbis ami a készítés technikáját illeti, átmenetet mutatnak a szárhoz tokszerű résszel kapcsolt fejjel ellátott késő bronzkori sarló alakú tűk felé.

8

6 Említést érdemel, hogy a jellegzetes sarló alakú tűk mellett a koszideri időszakban kialakul egy korongfejű, tordírozott, egyenes szárú változat (Leobersdorf, Bjelo Brdo, Szentendre),

8

0 amelynek talán legszebb példánya a köröstetétleni tű (6. ábra 1 ). A Tisza-vidéki leletek közül e helyen csupán a Fü%esaboiiy~Öregdo?nbon Tompa F. által feltárt két tűt adjuk közre ismét.

9

6 A belül üreges, átfúrt fejű példányok a Tisza-vidéken készített kúpfejű tűk

9

7 legfiatalabb változatát képviselik mind formájuk, mind pedig a restaurálást követően jól látható vésett díszítésük alapján (7. ábra 1-2), s feltétlen a koszideri időszak emlékei közé sorolhatók. A füzesabonyi kultiira bodrogs^erdahelyei fázisának telepein és sírjaiban talált koszideri típusú bronzokkal a tiszafüredi temető mintegy 150, a tárgyalt korszakba tartozó sirjá-