Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

TISZÁNTÚLI BOLGÁR EMLÉKEK 167 Az aktív romániai régészeti kutatások ennek a szaltovoi jellegű bolgár kultúrának számos emlékét hozták felszínre. Míg azonban a kutatók egy része a dobrudzsai, munténiai és erdélyi leleteket a bolgár kánok, ill. cárok hódító politikájával és bolgár lakosság jelenlétével hozta kapcsolatba, mások ebben keresték az ősromán kultúrát. A bolgár eredet mellett foglalt állást és dunai-balkáni kultúrának nevezte Maria Comsa, Kurt Horedt és Constantin Daicoviciu.

5

0 Velük szemben dridu kultúra néven a korai román kultúra emlékeinek tartják Ion Nestor, Eugénia Zaharia, Dan Gheorghe Theodor és mások.

6

0 A dridu kultúra önálló létét és román eredetét azonban sem a szovjet, sem a cseh, sem a jugoszláv kutatás nem ismeri el. Romániai megjelenését az első bolgár cárság expanziójával kapcsolják össze.

6

1 Az azonban kétségtelen, hogy az ún. dridu kultúra hatással volt a Havasalföldön megjelenő románság kultúrájára, és annak alakító tényezőjévé vált. A románság saját műveltsége ebben az időben az ún. Bucov kultúra, melynek névadó lelőhelyén, Bucov-Tioca-n világosan felismerhető a bolgár-szláv kerámia hatása.

6

2 A Bucov kultúra lelőhelyei erdős, védett magaslati helyeken Erdélyben is előkerültek, s teljesen megfelelnek a román lakosság okleveles adatokban a XIII. századtól feltűnő életmódjának, a hegyi pásztortelepeknek.

6

3 Nehezebb kérdést jelent a bolgár-szláv kultúra emlékeinek időrendje. Bulgária területén ezideig nem került elő pénzzel keltezett anyag. Romániából Dinogetia pénzzel keltezett rétegei pedig csak a késői periódus leleteinek korát jelzik. Általában a IX-XI. századra szokás keltezni a bolgár-szláv kerámia tárgyalt típusait.

6

4 A tárgyalt négy magyarországi edény, ill. edénytöredék kora valószínűleg a IX. századra tehető, és történeti meggondolások alapján inkább a IX. század második felére. A forrásadatok alapján ugyanis nem bizonyítható a Tiszántúl Krum, sőt Omurtag ideje alatti megszállása sem. A források adatainak legújabb értékelését Vaszil Gjuzelev kísérelte meg, s eredményei meggyőzőnek látszanak, I. 1963-64. (Sotija 1964) 21.; Vaklinov, .V., Za haraktera na rannobälgarskata selista mreza v Severoistocna Bálgarija. Arhcologija 14(1972) : 1. 9-13.; Antonova, K., Sb. K. Skorpil. 152.; Milcev, A., i. h. 5

9 Comfa, M., Die bulgarische Herrschaft nördlich der Donau während des IX. und X. Jh. Dacia 4(1960) 395-422.; Chipasi-Comfa, M., Citeva date arheologice in legäturä cu stäpinirea bulgarä in nordul Dunärii in secolele IX-X. In: Omagiu lui Constantin Daicoviciu. (Bucuresti 1960) 69-70.; Horedt

, K., i. m. 287.; Va., Ceramica slava din Transilvania. SCIV 2(1951) 189232.; Cornea, M., Sur l'origine et l'évolution de la civilisation de la population romane, et ensuit protoroumaine, aux VI

e-X

e siècles sur le territoire de la Roumanie. Dacia 12(1968) 370.; Daicoviciu véleményét idézi: Zaharia, E., Néhány megjegyzés Románia VIII-XI. századi régészetére és történetére vonatkozólag. Aluta 1(1969) 129-130. 6

0 Nestor, I., Contributions archéologiques au problème des proto-roumains. La civilisation de Dridu. Dacia 2(1958) 371-382.; Zaharia, E., Sâpâturile . . . i. h.; Ua., Aluta i. h.; Theodor, Gh, D., i. m. 227-278. 6

1 Fedorov, G. B.-Polevoj, E. E., Arheologija Ruminii. (Moskva 1973) 302-304, 307-319.; Artamonov, Al. I., К voprosu о karpatodunajskoj kulture. Tezisy dokladov vsesojuznoj sessii posvjascennoj itogam arheologiceskih i etnograficeskih issledovanij 1966 goda. (Kisinev 1967) 30-31. Idézi: Comfa, M., Sur l'origine . . . 370.; Vana, Z., Einführung in die Frühgeschichte der Slawen. (Neumünster 1970) 75.; Marjanovic, G., i. m. 12-15. 6

2 Cornea, M., Contribuai la cunoaçterea culturii sträromine in lumina säpäturilor de la Bucov. SCIV 10(1959) 81-99. 6

3Fedorov, G. B.-Polevoj, L. E., i. m. 307-308. 6

4 Comfa, M., Evolufia culturii Balcana-Dunärene în sec. IX-XI. SCIV 14(1963) 107-122.; Vä^arova, 2., Slavjanski . . . 101, 157.