Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

TISZÁNTÚLI BOLGÁR EMLÉKEK 165 valamivel kisebb a hajdúböszörményi példánynál. Vállát és hasát az alsó harmadig vízszintes, függőleges, ferde és széles ívű, sekélyen bekarcolt fésűs vonalkötegek díszítik.

3

0 Az Egyek-külsőohati edénytöredéknek mind alakját, mind díszítését tekintve rendkívül sok párhuzamát ismerjük Bulgáriából, Romániából, a Szovjetunióból a szaltovoi kultúra területéről, Jugoszláviából. Néhány, az edénytípus elterjedésének és etnikai hovatartozandóságának megítéléséhez fontosabb lelőhelye Bulgáriában: Pliszka-Aszardere patak melletti telep

4

0 Pliszka-Goljamata mogila,

4

1 Car Krum (Csatalar)-Omurtag aulja,

4

2 Novi Pazar,

4

3 Preszlav,

4

4 Románia területéről elegendőnek tartjuk Dridu és Dinogetia lelőhelyét megemlíteni.

4

5 A szaltovoi kultúra területéről a karnauhovi és zlivki anyag a legismertebb.

4

6 A jugoszláviai lelőhelyek közül ismét csak a belgrádit emeljük ki.

4

7 Az ártándi talpas tálnak csak Dinogetia-Garvanból ismerem párhuzamait.

48 Meg kell azonban jegyeznem, hogy az ártándi lelőhelyen II—III. századi szarmata település is volt. S bár Magyarország területéről a szarmata kori anyagban nincs ilyen típusú tálacska, Ukrajna területén az i. е. I. század vége és az i. sz. II. század vége közé keltezhető Zolota Balka temetőjéből több hasonló darab ismert.

4

9 A bulgáriai párhuzamokkal rendelkező debreceni és Egyek-külsőohati edények mind Bulgáriában, mind Munteniában, de a szaltovoi kultúra területén is egvütt fordulnak elő a jellegzetes besimított díszítésű szürke színű szaltovoi típusú korsókkal és fazekakkal.

5

0 Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy a szaltovoi kultúra szürke besimított edényfajtája már Erdélyben is előkerült.

51 Figyelemre méltó a maroskarnai (Blandiana) temető anyaga is.

5

2 3

9 Vä^arova, 2., i. m. 14-15., 4. ábra. 4

0 Millev, A., i. m. 30-43., 14. ábra. 4

1 Fehér G., StuSl 5(1959) 277, 281.; Stancev, S., Keramika ot Goljamata mogila. RP 3(1949) 229.; Ua., Nekropolat do Novi Pazar. (Sofija 1958) 64-67., XIV. t. 1.; Ua., Pliska und Preslav. In: Antike und Mittelalter in Bulgarien. (Berlin 1960) 219-264., XLI. t., 42. ábra.; Georgieva, S., Razkopki na mogili XXXIII i XXXII v Pliska. IAI 20(1955) 11-35. 4

2 Antonova, V.-Dremsi%ova, C., Aulát na Omurtag kraj s. Car Krum, Kolarovgradsko (proucvanija prez 1958). Arheologija 2(1960) : 2. 28-39.; Dremsi^ova, C., i. m. 125. 4

3 Stancev, S., Nekropolat . . . Í26., 87. ábra. 4

4 Vä^arova, 2., i. m. 131., 89. ábra. 4

5 Zaharia, E., i. m. 119, 132.; Stefan, Gh.-Ъагпеа, I.-Com

fa, M. et E., i. m. 155, 160, 171, 175. 4

e Ljapuskin, I. I., Karnauhovskoje poselenije. MIA 62. (Moskva 1958) 293, 307., 35, 52. ábrák.; P/etneva, S. A., Ot kocevij к gorodam. MIA 142. (Moskva 1967) 103-133., 25. ábra. 4

7 Marjanovic, G., i. h. 4

8 Stefan, Gh.-Ъагпеа, I.-Comfa, M. et E., i. m. 153., 91. ábra. 4

9 Iyja^mitina, M. I., Zolota Balka. Poselennja sarmatskogo casu na niznomu Dnipri. (Kyjiv 1962) 65. ábra. 43-47.; Ua., Zolotobalkovskij mogilnik. (Kyjiv 1972) 126., 61-62. ábra. Talpas tál a pliskai anyagban is előfordul, de ezek korongoltak, és formájuk is eltérő: Mihajlov S., Razkopki v Pliska prez 1945-1947 godina. RP 3(1949) 214. 5

0 Ljapuskin, I. I., Pamjatniki . . . 115.; Zakharov, A. A.-Arendt, W. W

7., Studia Levedica. AH 16. (Bp. 1935) VII. t.-, Stancev, S., Nekropolat . . . XV-XVIII. t.; Dimitrov, D. I., Keramika et rannobálgarskite nekropoli vv Varnensko. INMV 9(1973) 65-97.; Stanceva, M.-DoncevaPetkova, L., Srednevekovna bitova keramika ot Eskus pri s. Gigen. Arheologija 14(1972) : 1. 22-32. 5

1 Székely, Z., L'aspects de la culture matérielle des VIII'-X" siècles dans le sud-est de la Transylvanie. In: Les questions fondamentales du peuplement du bassin des Carpathes du VIII

e au X

e siècle. Conférence de l'Union Internationale Archéologique Slave à Szeged 27-29 avril 1971. (Bp. 1972) 125-128., XXVI. t. 5

2 Horedt, K., Die Ansiedlung von Blandiana. Dacia 10(1966) 261-289.