Folia archeologica 27.
Parádi Nándor: A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet
NYÁREGYHÁZA-PUSZTAPÓTHARASZT 179 a nyéltüskéhez tompa- vagy derékszögben téglalap metszetű hosszabb nyak csatlakozott. A nyak pedig a tompaszögűeknél kisebb, a derékszögűeknél egészen erős hajlással folytatódott a pengében. Mivel a pontosabban keltezhetők között ilyen hosszabb, egyenes nyakú sarlók nem fordultak elő, arra is gondolhatunk, hogy ezek nem az általunk eddig vizsgált és meghatározható korú sarlókkal egyidejűek. A két hosszabb nyakú sarlóformának egy-két vaseszköz leletben együttes előfordulásából viszont az is következik, hogy ha az egyikből pontosabban meghatározhatót találunk, akkor a másik formájú is nagyjából ugyanabból az időből származhat. Ezért keressük tovább a hozzá hasonlókat. A Szabolcs-kisfaludi középkori faluásatáson, az egyik szabadban levő kemence omladéka alatt vassarló és III. Béla pénze került elő. 3 3 A falu a későközépkorban is fennállt, de a sarló előkerülési körülményei Árpád-kori származására utalnak. A nyéltüskéhez tompaszögben csatlakozó hosszúkás, téglalap metszetű nyakkal és először enyhén, a hegye felé kissé erősebben ívelt pengével a pusztapótharaszti 1. ábra 1-е 1 egyezik. Hasonlóan felhasználható anyagot találunk a Debrecen-fancsikai leletben. A középkori falu templomának helyétől mintegy 500 m-re ép Árpád-kori fazekakkal, cserépüst töredékkel együtt a pusztapótharasztival egyező, a nyéltüskéhez tompaszögben csatlakozó téglalap metszetű nyakú és keskeny ívelt pengéjű sarló, valamint lándzsacsúcs ( ?) bukkant elő. 3 4 Arra következtethetünk, hogy az innen származó, zömében a XIII. századiakkal egyező ép cserépfazekak a sarlót és a lándzsacsúcsot (?) is ugyanerre az időre keltezik. A Tiszaörvény-templomdombi faluásatás leletanyagából csupán a Кзз-as ház sarlótöredékét használhattuk fel. Az ásatásnak ez az egyetlen olyan Árpád-kori háza, amelynek betöltéséből beleltározott cseréptöredékek Árpád-koriak és későközépkoriakkal talán nem keveredtek. A nyéltüskéhez szögletes metszetű nyaka kissé tompaszögben csatlakozik és a pengetöredék enyhén ívelt. 3 5 A nyéltüskéhez derékszögben csatlakozó nyakúakhoz nagyjából hasonló két sarlót mutat be Szabó K. a Kecskemét környéki középkori falvak feltárásából. Nyakuk a pusztapótharasztiakénál rövidebb, a hegyük felé erősebb ívelésű pengéjük viszont egyezik. 3 6 A most tárgyalt, s jelentős részében pontosabban keltezhető leletanyagban a pusztapótharasztiakkal egyező sarlókat találtunk. Ezek a darabok megerősítik véleményünket, hogy a pusztapótharaszti lelet későközépkori aligha lehet és sokkal inkább az Árpád-kor második felére, közelebbről a XIII. századra kell gondolnunk. Véleményünket a biztosan későközépkoriak áttekintésével is szándékunk alátámasztani. Pontosan keltezhetőt alig egy-két darabot ismerünk, de mindegyik jól lehatárolható XV-XVI. századi falu-feltárásból származik. A Túrkeve-móricinak nagyjából derékszögű, egészen rövid nyaka van, amelyhez erősebb ívelésű, 3 3 Fodor I.-Németh P., Sz-SzSz 7(1972) 94., 6. ábra. 3 1 Mesterbâ^y K., DMÉ 1973. 104., 9. ábra 1-5., 10. ábra 1-2. 3 5 A sarlótöredék ltsz.: 74.9.8.C., a cseréptöredékeké 74.9.1-6.C. (MNM Középkori Osztály). 3 6 Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH 3. (Bp. 1938) 122., 585-586. ábra. 12'
