Folia archeologica 27.

Parádi Nándor: A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet

178 PARA DI NÁNDOR sen derékszögben hajló pengéjű, a Michal nad Zitavou-i (Szentmihályúr) temetőből pedig enyhe ívelésű és előrehajló pengéjű ismert.

2

3 A honfoglalás kori temetőkben is nagyrészt az avar koriakhoz és a IX-X. századiakhoz hasonlókat találunk. Pénzekkel a X. századra keltezett Cervenik-i (Vágvörösvár) temető 4. sírjából a nyéltüskénél erősebben, a hegye felé enyhén ívelt pengéjű,

2

4 a keceliből viszont erősen íveltek kerültek elő (2. ábra 1-3).

25 Itt említhetjük a rakamazi temető, valószínűleg nemzetségfői sírjából származó sarlót, amelynél hosszúkás pengéjének alig van hajlása, a hegye felé eső előrehajlása hiányzik.

2

0 Formája valószínűleg az avar korból ismert, enyhén ívelt pengéjűekhez hasonlított.

2

7 Az áttekintett anyagból is annyi megállapítható, hogy honfoglalás kori sarlóink nagyrészt az avar koriakkal egyeznek. Most arra próbálunk választ keresni, hogy a honfoglalás kor utáni időből milyenek ismertek. A Nove-Zámky (Érsekújvár) - Szomoray dűlőben feltárt és I. István, I. Béla és Kálmán pénzeivel meghatározott temetőből származónak a nyéltüskénél erősebben, utána enyhébb ívelésben folytatódó pengéje van.

2

8 A sorokpolányi temető 16. sírjában találtnál az előbbihez hasonlóan a nyéltüskéhez erősebb ívelésű, keskeny, a hegye felé enyhébb ívelésbe átmenő penge csatlakozik (2. ábra 4). A temető korát I. István, I. András, I. Béla, Salamon, I. Géza és Kálmán pénzei határozzák meg.

2

9 A Dunaújváros-Csetény templom körüli temetőjéből származónak is a nyéltüske csatlakozásánál erősebben ívelt, kissé szélesebb pengéje van, törött pengéjéből csupán következtethetünk, hogy a hegye felé enyhe ívelésű volt. Sírba kerülése a XII-XIII. századra tehető.

3

0 A tárgyaltaknál tágabb időhatárral, de mindenesetre Árpád-korinak tarthatjuk a Sopron-Bánfalvi út mellett feltárt Árpádkori ház melletti gabonásverem alján talált sarlót, amelyet a ház és a gödör betöltéséből előbukkant kerámia alapján XI-XII. századinak határoztak meg.

3

1 A sarló formája nagyjából az előzőkhöz hasonló, erősen ívelt pengéje azonban szélesebb, a hegye felé kevéssé ívelt, méretében az eddig tárgyaltaknál kisebb.

3

2 Végigtekintve eddig bemutatott, pontosabban keltezhető sarlóinkon, azt látjuk, hogy a pusztapótharasztiakkal egyező nem volt köztük, s mindjárt egy igen lényeges különbségre kell rámutatnunk. Ezeknél pengéjük közvetlenül a nyéltüskénél vagy közvetlen közelében kezdődött, míg a pusztapótharasztiaknál 2

3 Tocik, A., Flachgräberfelder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei. T. S1A 19(1971) 139-140, 149, 183, 198., XXI. t. 1, 17., XXVII. t. 35., XLV. t. 33. (fordított helyzetben), LIV. t. 12. 2

4 Ua., Altmagyarisches Gräberfelder in der Südwestslowakei. Arch.Slov. Cat. 3. (Bratislava 1968) 18., IX. t. 13. 2

5 Fetticb N., A honfoglaló magyarság fémművessége. АН 21. (Bp. 1937) 105., CXVII. t. 25-26, 29. 2

0 A sarló említése: Dienes I., Ethn. 85(1974) 587. A sarló tanulmányozását és dolgozatomhoz felhasználását Dienes Istvánnak köszönöm. 2

7 Erdélyi /., i. m. 2. ábra. 2

8 Rejbolcová, M., Pohrebisko z 10-12. storocia v Novych Zámkoch. S1A 22(1974) 439, 447_448.

; IV. t. 10. 2

9 A sarlóból csupán kisebb töredék van a MNM középkori gyűjteményében. Hosszúsága 32 cm volt. Ltsz.: 3/1945.16. sír 3. 3

0 A sarlóra vonatkozó adatokat és dolgozatomhoz felhasználását Bóna Istvánnak köszönöm. 3

1 Gömöri,]., Arrabona 15(1973) 105,113-114, 117. 3

2 A sarló pengéjének átmérője 17,5 cm, nyéltüske hosszúsága 5,5 cm, penge legnagyobb szélessége 3,2 cm, teljes hosszúsága 23 cm.