Folia archeologica 27.

SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez

AVAR FEJED

F.LMI SÍROK 137 4. ábra. Préselt aranylemez nagyszíjvég, Kunszentmiklós-Bábony (H.Tóth Elvira után) Abb. 4. Große Riemenzunge aus gepreßtem Goldblech, Kunszentmiklós-Bábony (nach Elvira H. Tóth) gátéri ötvössír

3

3 anyagában szerepelnek. A gátéri ötvössír egyik legszebb középavar temetőnk 11. sírja. Az ötvös készlete, mint minden ötvöskészlet, több kor mintakincsét felöleli, legkésőbbi darabjai azonban a középavar kor ízlése szerint készültek. Bizonyíték erre, többek között, ugyanennek a temetőnek a 212. sírja, melyben a laza fonatdíszes préselőminták pozitívjeit már kész övveretekként találjuk. Az ötvössír nagyszíjvég készítésére szolgáló negatívján pedig olyan mintakincs látható, amely a tótipusztai, kunágotai sírok és a győri temető hasonló darabjainak mintakincsével rokon. Az ívelt oldalú, középen bordázott veretek, csatok a mai Szovjetunió európai részén, a Kaukázus és a Fekete-tenger északi vidékén, a mai Ukrajna területén, a VI-VII. században nagyon elterjedtek voltak. Ezek a veretek ugyanebben az időben a nyugati türk kaganátus területén is ismertek voltak, bizonyítják ezt többek között a középső Ob vidéki Relkán

3

1 és a Kara-Kol felső folyásánál fekvő TasTjubén

3

5 feltárt kurgán-sírok leletei. A Volga, Káma, Oka, Ufa, Bjelaja vidéki és 3

3 Kada E„ Arch.Ért. 25(1905) 368. 3

4 £indina, L. A., Keramika mogilnika „Relka" na Srednej Obi. SA 1970: 1. 252. 3

5 Kibirov, A. K., Raboty Tien-Sanskogo arheologiceskogo rjada. KSIIMK 26(1957) 4. ábra.