Folia archeologica 27.

SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez

138 Sz. GARAM ÉVA kaukázusi darabok között a magyarországi anyagnak pontos analógiái kerültek elő. Az ívelt oldalú veretek leggyakrabban tömör, ezüstből készült, pont-vonalakkal áttört kisszíjvégekkel és hármas levélcsoport alakú szíjelosztókkal együtt kerülnek elő. Mindezeket kettőskarú akasztók és tömör, patkó alakú lyukvédők egészítik ki, teljessé téve az övgarnitúrákat. Ilyen darabokat pl. a berezsnovkai,

:!

f' borkovszki,

3

7 csmii,

3

8 arcibasevoi

3

9 és ufai

4

0 temetők anyagában találunk. A fentiekhez hasonló anyag, ívelt oldalú veretek nélkül, a magyarországi leletek között Hajdúszoboszlóról,

4

1 Némediből szablyával

4

2 és Szabadkáról

4

3 ismert. A felsorolt leletek közül a csmii, arcibasevoi és ufai, ill. a hajdúszoboszlói anyag az ismertetett típusokon kívül granulált díszű szíjvégeket, vereteket, ill. ovális díszítményeket is tartalmazott. A hajdúszoboszlói ovális díszítmény pontos mása a madarai leletből ismert,

44 melynek szíjvégei, veretei szinte teljesen megegyeznek egyrészt az arcibasevoi, ufai, boriszovoi,

4

5 Csu-tepei,

4

ß voznyeszenkai,

4

7 glodoszii,

4

8 másrészt a perescsepinoi

4

0 és kunszentmiklósi

5

0 hasonló darabokkal. A granulációval díszített veretek körét a tótipusztai körrel az áttételes kapcsolatokon kívül a közvetlen szálak is összefűzik. A kiskörei temető feldolgozása során a fülbevalókkal, övekkel kapcsolatban már szó volt a zacsepilovkai, glodoszii, galiati, keresi, jaszinovai leletekről és ezeknek a középavar kori anyaggal való összefüggéséről.

5

1 A fenti leleteken kívül most még a következőket említem: a Kaukázus északi előterében feltárt boriszovoi temető 144. sírjában pl. oldalpálcás vaszabla és begyúrt sarkú, ívelt talpalójú kengyel, a 104. sírban pedig a tótipusztai zablapálcával teljesen megegyező, aranylemezzel bevont, keresztben bordázott oldalpálcát találtak.

5

2 Csu-Tepén a granulált díszű veretes övek mellett tordirozott aranyhuzalból készült torques is volt,

53 melyhez hasonlók Tótipusztáról, Igarról és Madarasról ismertek. A voznyeszenkai lelet kettőspajzs alakú, préselt övdíszei, oldalpálcás vaszabiái

5

4 szintén a tóti3

6 Spicin, I. V., Archeologiceskie issledovanija zavolzskogo otrjada (1951-53 gg). MIA 60. (Moskva 1959) 109-110. 3

7 Spicin, A. A., Drevnosti bassejnov rek Oki i Kami. MAR 25(1901) XVI. t. 3

8 A moszkvai Állami Történeti Múzeumban őrzött régészeti anyag. Ltsz.: 75/48 a. 3

9 Mongajt, A. A., Razanskaja zemlja. (Moskva 1961) 37. ábra. 4

0 Ahmerov, R. В., Ufimskie pogrebenija VI-VII. vv. n. e. i ih mesto v drevnej istorii Baskirii. In: Drevnosti Baskirii. (Moskva 1970) 161-181. 4

1 Felticb N., A honfoglaló magyarság fémművessége. AH 21. (Bp. 1937) XXVI. t. 1-3. 4

2 Nag y G., Arch.Ért. 21(1910) 314-318. 4

3 Bibó-Bige Gy., Arch.Ért. 23(1903) 276-277. 4

4 Maro si A.-Fettich N., i. m. 57., 21. ábra. ,

5Sahancv, V. V., Raskopki na Severnoj Kavkaze v 1912-13 godah. IIAK 56(1914) 75-219. 4(

i Jessen, A. A., Raskopka bolsogo kurgana v urocisce Cu-Tepe. MIA 125. (Moskva 1965) 28. ábra. 4

7 Grincenko, V. A., Pamjatnika VIII. st. kolo s. Voznesenki na Zaporizii. Arch.Kiev 3 (1950) 37-73. 4

8 Smilenko, A. T., Glodosskie sokrovisca. (Kiev 1965) VI. t. 4

9 Bobrinskoj, A., Perescepinskij klad. MAR 34(1914) XIII. t. 5

0 H. Tóth E., Cumania 1(1972) 2. ábra. 5

1 Garam E., i. m. 1/1 fejezet. 5

2 Sahonov, V. V., i. m. 119., XI, XVI. t. 5

3 Jessen, A. A., i. m. 30. ábra. 5

4 Grincenko, V

. A., i. m. I, IV. t.