Folia archeologica 26.

Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet

152 PARÁDI NÁNDOR korai szakaszához tartozott, de a XI. századnál későbbi.

4

3 Az előbb felsorolt nagyobb méretű hajkarikák a XII—XIII. századi viselethez tartozását bizonyítják.

4

4 A tanulmányozottak között csupán két leletben (Nyáregyháza-Pusztapótharaszt, Nyírmártonfalva-Gut) találunk fülbevalót. A Nyáregyháza-pusztapótharaszti — a kicsi S-végűre hajlított nagy karikán középen kettős kúpos, filigránnal és granulációval, és két oldaláról áttört filigrános, kissé tojásdad alakú gömböcskével díszített fülbevaló — a magyarországi Árpád-kori emlékanyagban egyedülállónak látszik, de többé-kevésbé párhuzamba állítható is alig akad. Fülbevalónkkal egyező a boszniai Bugojno-Cipuljic-i ásatáson került felszínre.

4

5 Közelebbi párhuzamba állítható daraboknak a három áttört filigrános gömböcskéből álló néhány fülbevalót említhetjük, amelyek Dalmácia É-i felében kerültek elő és közülük az egyiket XII. század végi pénz keltezte.

4

8 Számunkra ez a fülbevaló típus annyiban is fontos, mert a MNM középkori gyűjteményében kissé töredékes állapotban (a karika felső része hiányzik) egy hasonlót találunk, s lehetséges, hogy a IV. László (1272—1290) dénárjával keltezett vaskohsziklási lelethez tartozott.

4

7 Mint érdekes jelenséget kell említenünk a csiszolt hegyikristályok előfordulását, ami azért is figyelmetkeltő, mert három leletben találkozunk velük. Méretre eléggé különböznek egymástól: a Nyáregyháza-pusztapótharasztiban két nagyobb, de nem azonos formájú, a péceliben és Tiszaörvény-templomdombiban egy-egy kicsi volt. A csiszolt hegyikristály felhasználása — mint a román kori ötvös emlékanyag tanúsítja — elég gyakori volt. Tárgyalt hegyikristályainknál az is meglepő, hogy foglalatuk, amelyek felhasználásukra vonatkozóan felvilágosítást nyújtana, mindegyiknél hiányzik. Ügy gondoljuk, hogy rendeltetésük meghatározásánál az ékszerleletek összetételéből kell kiindulnunk. Az egyes ékszerfajtákat sorravéve láthattuk, hogy mindegyik közvetlenül a viselethez tartozott. Joggal feltételezhetjük, hogy a hegyikristályok is a viselet tartozékai voltak. Leginkább nyakláncon való alkalmazásukra, felfüggesztésre gondolhatunk. Ennek igazolására a bizánci 1

3 iß. Fehér G., Arch. Ért. 82(1955) 218, 227., XXXVI. t. 13. 4

4 Az Akasztó-pusztaszentimrei haj karika-párhoz és a karcagi hajkarikához a SóshartyánAranyosgödörben II. Theodosius császár aranyérmével talált elektron hajkarikát említhetjük, amelynek téves korhatározására Fehér G., FA 6(1954) 92—94., XXII. t. 2. mutatott rá. Csak mint lehetőséget említem, hogy a hajkarika esetleg XII. sz.-i és a II. Theodosius arannyal együtt a XII. sz.-ból ismert, forgalomban levő pénzeket nem tartalmazó, kifejezetten tezaurálási céllal elrejtett lelet, vagy annak egy része volt. Vö. Huszár L., FA 12(1960) 183—189. 4

5 Közöletlen. A fülbevalóra vonatkozó adatokat dr. Nada Mileticnek, a sarajevói Zemaljski Muzej tudományos főmunkatársának köszönöm. 4

0 A fülbevaló észak-itáliai dénárral került elő. Lelőhelye: Licko Lesce Don je. Ercegovic, S., Archäologische Nachforschungen in Gacka-Felde und die Verbreitung altkroatischen Ohrschmucks außerhalb des dalmatinischen Kroatiens. Starohrv. prosvj. III. ser. 7(1960) 246— 247., VIII. t. 27.; Jelovina, D., Die Forschungstätigkeit an mittelalterlichen Fundstätten Kroatiens 1945—1959. AI 5(1964) 106—107., XIII. t. 21. a bal oldali darab. — Az említettel együtt, az újabb kutatások bizonyították, hogy az áttört három gömbös fülbevalók a XI—XIV. sz.ban is használatban voltak. A Brnaze-ból származót I. Lajos magyar király pénze, a Knin közelében levő Biskupija-Crkvina-i fülbevalópárt a XIII—XIV. sz. fordulóján vert velencei pénzek határozták meg. Je/ovina, D.— Vrsalovic, D., Die materielle Kultur der altkroatischen Gräberfelder auf dem Gebiete des dalmatinischen Kroatien. AI 7(1966) 94—95., XI. t. 4. 4

7 MNM Előjegyzési napló 26/1918. szám alatt beírt „hajkarika töredéke ezüstből, három filigrános gömbbel" igen szűkszavú említése méretek nélkül, nem elegendő ahhoz, hogy a töredéket biztosan azonosítani tudjuk. Ltsz.: 61.5.10.B. (MNM). A lelet többi darabjára, a fülbevalónál is rövidebb említésük alapján, a MNM gyűjteményeiben nem akadtam nyomára. ; L