Folia archeologica 26.

Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai

HONFOGLALÁS KORI KERÁMIA 101 1. ábra Honfoglalás kori régészeti emlékeink sorában ez ideig majdnem kizárólag a fémművességre irányult a kutatók figyelme, a kerámia kutatása érdeklődési körükön kívül maradt. Ennek okát leginkább abban látjuk, hogy X—XI. századi temetőinkben viszonylag kevés a kerámia. A temetők nagyobb részében egyáltalán nincs. Az újabb nagy és hiteles feltárások közöletlenek, a korábbi közleményekből pedig csak a díszes fémtárgyakat tették közzé (Kenézlő, Karos stb.).

3

8 Másrészt közzététel esetében sem foglalkoztak a kerámiával. A következőkben néhány olyan kerámiatípussal foglalkozunk, amelyek a Kárpát-medencében kizárólag a honfoglaló magyarságra jellemzők. A köztük levő összekötő kapocs néhány alaki sajátosság, s ezért jogosult, hogy együtt tárgyaljuk őket. Ví%s%intes bordákkal tagolt hengeres nyakú edények}''-' 1906-ban Hajdúsámsonban, a Majorsági földön egy kis sírszámú temetőt bolygattak meg szőlő alá való forgatáskor. Ez alkalommal kengyelek, zabla, nyílcsúcsok és más leletek mellett egy különös formájú cserépedény is előkerült 1

8 Fettieb N., Arch. Ért. 45(1931) 78—102.; Ua., A honfoglaló magyarság ... 134., CXVII. t. 1

9 Kiss A., i. h.