Folia archeologica 25.

Kovács Tibor: Bronzkori urnatemető Törtelen

42 KOVÁCS TIBOR időszaktól kezdve — általános volt a hamvak urnában történő eltemetése.8 A sírok egymástól való távolsága (valószínűleg egy sírcsoporthoz tartoztak) ill. a mellékletek sírbani helyzete szintén megfelel a hasonló temetőkben megfigyelt szokásoknak.

2

9 Sírjaink leletei a vatyai kultúra késői szakaszában használt kerámiaformák típusvariációit képviselik. Az egészet tekintve, elég ha összehasonlításképpen utalunk az utóbbi évtized egyetlen vatyai temető publikációjára (Ercsi-Sinatelep)

30 — a lényeges különbség szembetűnő. A részletekre vonatkozóan nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen a zárt késő vatyai temetők vagy elpusztultak a háború alatt (pl. Izsák, Kecskemét),

3

1 vagy nem hiteles ásatásból származnak (pl. CeglédÖreghegy),

3

2 vagy éppen leleteik síronkénti összetartozása ma már csak részben állapítható meg (Kelebia).

3

3 A tölcséres nyakú, öblösödő urnák, vállat áthidaló egy füllel (2. ábra 1, 4—6), többnyire — hanem is kizárólagosan — a kultúra késői szakaszának anyagában találhatók meg (pl. Lovasberény, Ócsa, Vatya, Cegléd-Öreghegy, Kelebia).

34 Kronológiai szempontból figyelmet érdemlő adat, hogy a Dunaújváros-koszideri telepen ilyen edény a 11. ásónyomban került felszínre.

3

5 Az e típusba tartozó urnák többségét legfeljebb néhány bütyök (az edény öblén), vagy a késői szakasz kerámiaművességére olyannyira jellemző körülárkolt bütyök (a vállon) díszíti. A gazdagon mintázott pédányok ritkábbak, bár az 5. sír urnájának (2. ábra 4) ívelt vonalköteg kombinációja sem ismeretlen,

3

0 míg az urnánk vállát díszítő, pontokban végződő karcolt vonalkötegek a késő vatyai minták gyakran alkalmazott változatát képviselik.

3

7 Eredete valószínűleg a dunántúli mészbetétes edények népének agyagiparára vezethető vissza (a kapcsolatot illetően 1. alább). A vállon ülő kis fülekkel ellátott urnák a középső vatyai időszakban lépnek fel, gyakoribbak a késői időszakban, de ismertek még a koszideri periódusból is (a kelebiai temetőben egy ilyen típusú urnát egy szeremlei típusú tállal fedtek

3

8), sőt még a rákóczifalvi temetőben is előfordul — talán legfiatalabb — változatuk.

3

9 2

8 A Dunaújváros-Koszider telephez tartozó temetők területén feltárt csontvázas sírok többsége melléklet nélküli (Bőna I. szíves közlése), az eddig publikált egy sír pedig a koszideri időszakba tartozik: Arch. Ért. 86(1959) 53. 2

9 Sírjaink többsége bolygatott, ezért a mellékletek helyzetének vizsgálata — már a kis esetszám miatt is — gyakorlatilag semmi eredményt nem hozhat. 3

0 Bandi G., Alba Regia 6—7(1965—66) 11—25. 3

1 Tompa F., i. m. 86. 3

2 Párducz M., Cegléd környékének régészeti emlékei. Ceglédi Füzetek 16—17. (Cegléd 1967) 104—106. 3

3 Zalotay E., Kelebiai bronzkori temető. RF 1:6. (Bp. 1957) 1—84. 3

4 Pósta В., i. m. 6., 12., 15., 18., 27. ábra.; Vásárhelyi G., i. m. 259., 1. ábra.; Kada E., i. m. 1. ábra 1.; Párduc

z M., i. m. 4. ábra.; Zalotay E., i. m. I. t. 6, 20, 38, 41. 3

5 Mozsolics Amália a dunaújvárosi Kosziderpadláson végzett rétegátvágása során a leleteket ásónyomonként különítette el. A feldolgozás alatt álló anyag kb. időkerete: az 1—6. ásónyom leletei a koszideri időszak hagyatékát tartalmazták, és alatta kb. a 11—12. réteggel végződik a késő vatyai kultúra. 3

0 Pósta В., i. m. XV. t.; Miske K., i. m. I. t. XVI. minta. 3

7 Uo. I. t. I—II. minta, 5. ábra.; Kada E., i. m. II. t. 7, 20.; Nagy G., i. m. V. t. jobbra alul. 3

8 Zalotay E., i. m. 33. 3

9 MNM ltsz.: 57.54.1.