Folia archeologica 25.

Kovács Tibor: Bronzkori urnatemető Törtelen

TÖRTÉL 43 Konkrétabb kronológiai támpontot nyújtanak táljaink analóg darabjai. A 4. sír tálja (2. ábra 7) tulajdonképpen a nagy területen elterjedt ún. svéd sisak alakú tálak egyik fiatal változata.

4

0 Helyi előformája több helyről ismert.

4

1 A törteli példány jó analógiáit a dunaújvárosi telep viszonylag fiatal leletegyüttesei között találjuk meg.

4

2 A 7. sírban talált tál (3. ábra 1 ) a mészbetétes edények népe északi területein sokszor ismétlődő forma egyik helyi variációjának tekinthető.

43 Készítésének idejét a mészbetétes edények népe észak-dunántúli területéről a vatyai törzsterületre települt népcsoportok megjelenésének feltételezett dátuma körvonalazza.

4

4 A hordó formájú, fületlen csupor általános bronzkori edényforma. A vállon 2 vagy 4, ferdén futó, tagolt bordával díszített típus (3. ábra 6) jellemző a vatyai kerámiaművességre.

4

5 A bemutatott két füles bögre (3. ábra 4, 7) közös jellemzője a perem fölé emelkedő fül. Mind ez, mind a kettős kónikus testképzés (3. ábra 4) ill. a tagolt vállból induló függőleges borda (3. ábra 7) csak a kultúra fiatalabb leleteire jellemző.

4

0 Miután nem létezik egy minden oldalról alátámasztott, a vatyai kultúra belső fejlődését tükröző relatív kronológia,

4

7 meg kell elégednünk pillanatnyilag a következők rögzítésével. — Annak ellenére, hogy néhány tárgyunk, mint pl. a vízszintesen behúzott peremű tál töredéke (3. ábra 10) és a zegzug motívum (3. ábra 3) korábbi időszakból is ismert, a törteli temetőrész egészében a vatyai kultúra késői szakaszának emlékeit képviseli. Késői és nem a legfiatalabb szakaszát,

4

8 mert: a) az egyes darabokra hozott konkrét párhuzamokat (pl. a 4. és 7. sír táljához, a füles bögrékhez, néhány mintához) nem a telepek legfelső, a koszideri időszakhoz tartozó, hanem főleg az azt megelőző időszak leletei képviselik; b) csupán a 10. sír töredékes, és csak a feltárás idején készített vázlat alapján rekonstruálható, girlandkötegekkel és árkolt bütykökkel díszített urnája, ill. a 4. sír tálja (2. ábra 7) mutat tényleges formai kapcsolatot a kultúra telepeinek leg4

0 Kalicz N., Die Frühbronzezeit in Nordostungarn. АН 45. (Bp. 1968) CXXVIII. t. 7a

1 — hatvani kultúra.; Banner J.—

Bona I.—Márton L., Acta Arch. Hung. 10(1957) X. t. — füzesabonyi kultúra. 4

1 Bandi G., JPiMÉ 13(1968) 65., IV. t. 7. — Kiskőrös.; Kovács T., Arch. Ért. 96(1969) 3. kép 5. — Százhalombatta.; István Király Múzeum, Székesfehérvár, Itsz.: 7199 — Pákozd-Vár. 4

2 Dunaújváros-Koszider: 7., 9., 10. ásónyom, ltsz.: 53.2.91, 53.1.112, 53.2.213. — Idézett darabok a koszideri időszak telepszintjét (szintjeit) megelőző rétegekből kerültek felszínre. 4

3 Cbropovsky, B.—Ditsek, M.—Volta, В., Gräberfelder aus der älteren Bronzezeit in der Slowakei. Arch. Slov. Fontes 3. (Bratislava 1960) I. t. 6., XVI. t. 1., XVII. t. 7., XXV. t. 10., XXXV. t. 9.; Dusek, ЛС, A kecskédi és monostori bronzkori temető. RF 11:8. (Bp. 1960) XV. t. 5., 7.; {Ja., Bronzezeitliche Gräberfelder in der Südwestslowakei. I. Arch. Slov. Catalogi 4. (Bratislava 1969) XIII. t. П., XIX. t. 4., XXIV. t. 5.; — A vatyai kultúra területén előkerült hasonló tálakat (ïzsàk, Bp.—Soroksár, Felgyő) BandiG. gyűjtötte össze: )PMÉ 13(1968) 64., 66., I. t. 1., V. t. 6—7. 4

4 Uo. 69—73. 1

5 Kada E., i. m. II. t. 12.; Dunaújváros-Koszider: 53.2.54, 7. ásónyom. 4

0 Dunaújváros-Koszider: 53.2.113 — 11. szint, 53.1.131 — 10. szint. — Vö. még AloZsolics A., Acta Arch. Hung. 8(1958) 4. kép 2. 4

7 Vö. 15—16. j. 4

8 A legfiatalabb szakasz alatt a koszideri időszakban с területen élt vatyai őslakosság — keveredett ill. átalakult formában jelentkező — hagyatékát értjük.