Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

242 S. LOVAG ZSUZSA —

T. NÉMETII ANNAMÁRIA A kanál nyújtott körte alakú merítőjén keletkezési idejével közel egykorú, jó minőségű vésettel készült címer van. A csúcsos aljú, kettős vonallal kereteit címer az ún. „beszélő címerek" közé sorolható. Egy pengéjével lefelé fordított borotvát, vagy kést és köpülyözőt (érvágót) ábrázol. '

8 Eredeti tulajdonosa tehát a borbély vagy fürdős mesterséget folytatta.

4

9 A merítő hátlapján bekarcolva látszik а К M monogram. Mérete: H: 21,7 cm. 4. Kanál (14. ábra 2) Ezüst, az előző darabbal megegyező formájú, de csavart nyelén a bordák élét milliméteres közökben befűrészelték. Az ezáltal keletkezett kis tüskék hegye ma már erősen kopott. A nyél végéről a kis figura hiányzik. Nyújtott körte alakú merítőjének belső felén — ahol az előbbi kanálon a címer van •— utólag, gyengén bekarcolt S G monogram van.

50 Mérete: H: 17,1 cm. Megállapíthatjuk, hogy a tolnai lelet asztalneműi keletkezési idejüket tekintve nagyjából két csoportra választhatók szét. Egy XV. század végi jobb kivitelű, gazdagabb és egy, a XVI. század második harmadából származó primitívebb, polgáribb jellegű csoportra. Semmiképpen sem összetartozó együttes. Talán az 1. és 2. számon leírt poharak, továbbá az 1. és 2. számú kanalak származtak egy helyről az elrejtőhöz. A lelettel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel: Ki volt a kincsek elrejtője? Hogyan kerültek a tárgyak a tulajdonába? Mikor, és miért rejtette el a tárgyakat? Természetesen, mint minden kincslelettel kapcsolatban, feltételezésekre vagyunk utalva, s a kérdések egy része megválaszolatlanul marad. Csaknem bizonyosra vehetjük, hogy az ötvösművek utolsó tulajdonosa és elrejtője az az írástudó Kádas Mátyás volt, akinek teljes neve az egyik, a legjobb poháron, és monogrammja csaknem mindegyik tárgyon szerepel. A Kádas vezetéknév, amely a XVI. század derekán Tolnán sűrűn előfordul, valójában mesterséget takar. Azokat a kisebb rangú kereskedőket nevezték kádas-kalmároknak, akiknek szekerük, sátoruk nem volt. Áruikat kirakhatták ugyan, de inkább a nyakukba akasztott ládából, „kádból" árultak.

5

1 Az 1553. évi török adójegyzékben feltűnően sok Kádas, Kalmár és Ötvös nevű polgár szerepel.

5

2 Ezek — kivéve a Kalmár nevűeket — csak a március 15. és augusztus 31. között beszedett Szentgyörgynapi kapuadót fizették, amit mind4

8 Krisitinkovich В., IMÉ 5(1962) 59—82. 4

9 Takáts S., Művelődéstörténeti tanulmányok а XVI.—XVII. századból. (Bp. 1961) 81—86. 5

0 Mivel a bejelentő ezeknek a tárgyaknak a megtisztítását is megkísérelte, a törésfelületből nem állapítható meg, hogy a hiányzó figura az előkerülésnél tört-e le, vagy már eredetileg is hiányosan került a földbe. Talán ez utóbbi feltételezést támasztja alá, hogy az utolsó tulajdonos minden darabba gondosan bekarcolt К M monogramja erről a tárgyról hiányzik. 5

1 Takáts S., i. m. 141. 5

2 Ká/dy-NagjGy., ASz 4(1962) 579—601. Adót fizet ekkor Kádas Ambrus, Kádas Albertné, Kádas Balázs, Kádas Imre és Kádas Petri. Ez utóbbi négy kas méh után tizedet is fizet.