Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

TOLNAI KINCSLELET 243 azoknak fizetniök kellett, akiknek házában legalább 300 akcse érték (bor, állat, stb.) volt.

3

3 Az 1576-ban búza, rozs, zab és musttermés után szedett tized jegyzéke látszólag kedvezőbb anyagi helyzetről tesz bizonyságot,

5

4 valójában azonban a század harmadik harmadára a kereskedelmi tevékenység csökken.

5

5 Kádas Mátyás neve a fenti két defterben nem szerepel, ő az összeirások idején valószínűleg még kiskorú gyermek volt. Bizonyára megnyugtatóbb lenne a kép, ha ismerhetnénk azt az ezüst férfi pecsétgyűrűt, amely a lelettel együtt került elő.

5

6 Hogyan jutott egy ilyen kereskedő birtokába ennyi ötvösmű? A lelet összetétele azt mutatja, hogy nyilván nem egyszerre. Tolna két fontos útvonal, egy kelet-nyugati, és a Belgrád—budai útvonal talákozásánál fekszik. Ezen kívül 1542-ig Tolna királynői birtok volt.

5

7 A tárgyak egy része közvetve vagy közvetlenül, akár zálogképpen is kerülhetett a Kádas család birtokába.

5

8 Nem kellett messzire menni olasz ötvöstárgyakért sem, hiszen az olasz kereskedők Tolnán is megtelepedtek.

5

9 Ami az elrejtést illeti, arra a század közbiztonsága bőven szolgáltatott okot. Egyformán sarcolták és fosztogatták a városokat a törökök és a végvárak hajdúi. Ha végignézzük a reneszánszkori kincsleletek lelőhelyeit, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy azok kivétel nélkül hódolt területekről kerültek elő, vagy olyan helyekről, amelyek hosszabb-rövidebb ideig a török csatározások zónájába estek.

60 Tolna megye területén különben több éremlelet is előkerült.

6

1 Bizonyos tehát hogy az elrejtések a török hódítással vannak kapcsolatban. Az egyes, konkrét esetek azonban sokszor éppen a végvári katonák portyáival függnek össze. A tolnaiak a XVI. század folyamán több alkalommal kényszerültek városuk elhagyására. Először 1529-ben a János király megsegítésére érkező török hadak elől futottak szét.

6

2 A megye védelmét Werbőczy Imre főispán irányította, hadai 1542 szeptemberében Tolnára ütöttek és az ott talált törököket mind levágták. 15595

3 S^akály Ferenc ennek a defternek az alapján mintegy 110 családra teszi Tolnán azoknak a számát, akik kereskedésből és iparűzésből élnek. Anyagi helyzetük nem mondható rossznak: egy ökör ára 200 akcse, egy disznóé 75 akcse, egy cseber bor 125 akcse, egy kereszt búza 15 akcse: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. (Szekszárd 1969) 45. 5

4 A tizedjegyzékben az alábbi Kádas nevűek szerepelnek: Kádas Ambrusné: 10 kereszt búza; Kádas Boldizsár: 15 kereszt búza és 50 cseber must; Kádas Gergel: 40 cseber must; Kádas Lőrinc: 50 kereszt búza. 5

5 Thuri Pál, a tolnai iskola rektora írja, hogy a „régi lakosság kisebb-nagyobb mértékben, de kiszorult a kereskedelemből és az iparból". — Ru%sás F., Városi fejlődés a Dunántúlon a XV—XVII. században. Szigetvári Emlékkönyv. (Bp. 1966) 225. 56 J 3 j " Ho/ub /., JPMÉ 1958. 137—146. 5

8 1530 körül György szekszárdi apát vette zálogba Góny Gergelytől azokat az aranyés ezüstneműeket, amelyek ahhoz Héderváry Ferenctől szintén zálogként kerültek. — S^akály F., i. m. 16.; Nyilvánvaló, hogy készpénzzel inkább a kereskedők rendelkeztek, akik egy-egy megszorult polgártól könnyen vehették zálogba vagy vásárolták meg vagyontárgyaikat. 5

9 Más katolikusokkal együtt a Kápolna utcai Szt. Bertalan templom mellé temetkeztek. S^akdly F., i. m. 42.; Ku^sás F., i. m. 223. 6

0 Ópálos, Radna (Románia), Pest, Kölesd, Körmend, Szombathely. 6

1 Legutóbbi feldolgozás: Parádi N., A Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1(1970) 223—236. 6

2 S^akály F., i. m. 22. 16*