Folia archeologica 25.

Tóth Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről

KORABIZÁNCI KŐFARAGVANY 169 tezésű ambotöredékek.

1

3 A ravennai faragványokkal — természetesen kevésbé díszített kivitelben — de lényegében megegyezik a felsődörgicsei faragvány is. Egyéb, hasonló kiképzésű és egyházi felhasználású faragványokat ismerünk — szintén a VI. sz. végéről — Hispániából

1

4 (8. ábra) és Itáliából

1

5 is néhány darabot. A hispaniai darabokat H. Schlunk publikációjában 600 körűire keltezte és szoros összefüggésben állóknak tartotta a ravennai darabokkal.

1

0 A kazettás és állatalakos díszítés — egyházi felhasználásban — előjön későantik és korabizánci mozaikpadlókon,

1

7 kőfaragványokon (más, bonyolultabb elrendezésben

1

8) egyaránt. Az észak-balkáni területeken négyzetes kazettás munstrájú mozaikpadlókon ugyan láthatjuk,

1

9 de a felsődörgicseivel megegyező faragványt sem a Balkánról, sem Dalmáciából nem ismerek. Az ilyen és hasonló állatalakos díszítmények szimbolikus jelentése közismert.0 A felsődörgicsei töredék az ábrázolás és a forma alapján szentélykorlát vagy ambo töredéke volt. A kő jobb oldalán az eredeti faragott széle megmaradt, balszéle azonban szabálytalan, valószínűleg nem is volt jobban megmunkálva, ill. a töröttnek látszó rész eredetileg is a végét jelentette a faragványnak: a kazetták mellett csak laposra, de nem teljesen simára faragták ki. Ez a rész tehát illesztési l

a Uo. nr. 20—23, 25, 27.: ravennai kazettás ambo és korláttöredékek. A szerző ezeket a faragványokat a pontosan keltezhető Agnellus és Marinianus-féle ambók alapján a VI. sz. második felére, ill. egy esetben (nr. 27) a VII. sz.-ra keltezi.; A ravennai ambók kazettáinak méretei azonosak ill. közelállnak a felsődörgicseihez: nr. 21: 20x20 cm; nr. 23: 23,1x30 cm; nr. 24: 26x26 cm; nr. 26: kb. 23x21 cm; nr. 27: 16,3x22 cm. 1

4 Hispania: Saamasas, Santiago templom: Palol, P., Arte hispanico de la epoca Visigoda. (Barcelona 1968) 42—43. kép.; Mérida: Schlunk, H., Byzantinische Bauplastik aus Spanien. MadMitt 5(1964) 81 .t. — A hispániai domborműveket részletesen tárgyalja: uo. 245—. 1

5 Vö. Uo. 247, 58.j.; Angiolim Martinelli, P., Un frammento scultureo poco noto nel chiostro maggiore di. S. Stefano a Bologna. Felix Ravenna 2(1971) 257-. 1

6 Schlunk, H., i. m. 246—247. 1

7 Pl. Chébab, M., Mosaiques du Liban. Bull, du Musée de Beyrouth 15 (1959) L., LI., LUI., LXV/1., LXVI/1—2., XCIX. táblák, ahol különféle geometriai keretelésben állatokat ábrázoltak. Továbbá kifejezetten kazettás ábrázolások mozaikokon: Bermond Montanari, G., La chiesa di S. Severo nel territorio di Classe. Studi di antichità cristiana 2. (Bologna 1968) 38. kép.; Vö. még: 19.j. 1

8 Roma, S. Sabina, korláttöredék: Rohult de Fleury, G., La messe. III. (Paris 1883) 233.t.: IX. sz.; A voghenzai lelőhelyű, Ferrarában őrzött ambotöredék négy mezőre osztott díszítéssel: uo. 182.t. 23.; Milano, S. Maria della Scala, korláttöredék: Bognetti, G. P., Sul tipo e il grado di civiltá dei langobardi in Italia. Frühmittelalterliche Kunst in den Alpenländern. Actes du III

e Congrès int. pour l'étude de Haut Moyen Age, 9—14. sept. 1951. (Ölten

—Lausanne 1954) 66., 27. kép. VIII

—IX. század.; Napoli, S. Aspreno, korlátlap: Belting H., Die Basilica dei Ss. Martiri in Cimitele und ihr frühmittelalterlicher Freskenzyklus. Forschungen zur Kunstgeschichte und christlichen Archäologie 5. (Wiesbaden 1962) 87—88. kép. X. század.; Philippi, korláttöredék: Hoddinott

, R. F. Early Bizantine Church in Macedonia and Southern Serbien. (London 1963) 192.

t. V

—VI. század., stb.; Vö. még: Ulbert, Tb., Byzantinische Reliefplastik des 6. bis 8. Jhs. Istanbuler Mitt. 19—20(1969—70) 339—, 1

9 A stobi zsinagóga mozaikpadlóján: Hoddinott, R. F. i.m. 52. t.; A caricin gradi bazilika mozaikpadlóján: Uo. 59.

t. stb. 2

0 Vö. Grabar, A., Recherches sur les sources juives de l'art paléochrétien. CA 11(1960) 58—.; Schlunk, H., i. m. 247.; Elbern, V. H., Der Grabstein des Vicarius Hlodericus. Aachener Kunstbl. 43(1972) 146—.; Nagyon valószínű, hogy a dombormű állatfajainak kiválasztását a tria genera animantium befolyásolta. Vö. Elbern, V. H., i. m. 143—. Hogy ennek az ikonográfiái képtípusnak a követése tudatos volt-e a dörgicsei faragvány tervezőjében vagy készítőjében, ill. csak már a kialakult sémát követte, egyelőre nem tartom megállapíthatónak.